Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Ollós László A NYELVI JOGOK ÉS A NEMZETI EGYENLŐSÉG A nyelvi jogok kapcsolata az emberi jogokkal nyilvánvaló. A nyelv az emberi természet lényegi része. Nyelv nélkül nem volna ember az ember. Tehát az emberi mivolt egyik kétségbevonhatatlan előfeltétele. Akik ellenzik a nyelvi jogok besorolását az emberi jogok közé, még azoknak is nyelvre van szükségük álláspontjuk kifejtéséhez. A nyelv az ember egyéni öntudatának legfontosabb eszköze. Továbbá a nyelv a tár­sadalmi kooperáció előfeltétele,1 az emberi együttműködés nyelvi kommunikáció nél­kül csak az állatvilágszintjén realizálódhatna. A nyelv a közösségi identitás előfeltétele. Nélküle az ember emberként nem válhat­na társadalmi lénnyé, sem az emberiség törzsfejlődése során, sem pedig egyénként a társadalmi szocializáció folyamatában. Következésképpen nyelv nélkül politikai közösséget sem alkothatna az ember. Nem hozhatna racionális döntéseket a köz ügyeiben, hiszen meg sem vitathatná azokat embertársaival. De fogalmak hiányában maga sem gondolhatná átokét, fgy nem volna képes polgárrá válni, hiszen közügyekben nem volna képes saját álláspont kialakítá­sára. Sőt amiatt sem, mivel a másokhoz fűződő kapcsolatnak morális dimenziói is van­nak, így nyelv hiányában a helyeset sem tudná fogalmilag elválasztani a helytelentől. És végül, az előbbiekből következően nyelv nélkül az emberi jogok sem létezhetné­nek, hiszen nem tudnánk elgondolni azokat. Valamint pracedurálisan sem lennének realizálhatóak. Például nélküle aligha élhetne az egyén a szólás vagy a sajtó szabad­ságával. Sőt a kapcsolat még mélyebb. A nyelv tehát az emberi öntudat lényegi eszköze. Alapvető eleme az ember szemé­lyiségének, racionális és morális mivoltának, általa érti, alkotta és alkotja az emberi jogok eszméjét. A modern nyelvek kialakulásának során azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a szerepet nem töltheti be minden nyelv mindegyik egyénnél. Az ember legfeljebb néhány nyelvet képes elsajátítani élete során, és azokat sem ugyanolyan szinten. Az is közis­mert tény, hogy melyik az a nyelv, amelyiket a legmagasabb szinten bírja: nyilvánvaló­an az anyanyelve. Ezen a nyelven fogalmazza meg önmagát és a világot, anyanyelve révén születik meg öntudata. 1. Jürgen Habermas szerint a testmozgás ugyan része a cselekvésnek, ám nem maga a cselekvés, ahhoz a cselekvés elgondolt terve is szükséges. A kollektív cselekvésnek pedig az érintettek együttműködése okán kommunikatív cselekvésnek kell lennie. Lásd: Jürgen Habermas: Theorie des Kommunikativen Handelns. Erster Band, Frankfurt am Main, Suhrkamp Verlag, 1988, 146-147. p 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom