Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Szabómihály Gizella voltak önállóak. Sebők László (pl. Sebők 1990) rendszerint a település központjaként választott tanya nevét tünteti fel. A fent említett Hviezdoslavov és Hurbanova Ves települések az 1994-es jegyzékben nem szerepeltek (mivel szlovák történelmi személyiség nevét viselték), magyar szövegekben azonban természetesen megfigyelhető az a törekvés, hogy magyar néven nevezzék őket. Helységnévtára első kiadásában Sebők a Németsók (Hviezdoslavov, Sebők 1990, 41. p.) és a Maholánka (Hurbanova Ves, Sebők 1990, 41. p.) neveket tünteti fel. A Szlovákiában megjelent településnév-azonosító szótárban Németsók és Magyarisziget szerepel (Czibulka 1999, 156. p.). Az 1991-es népszámlálási adatokat feldolgozó munkájában Gyurgyík László a szlovák név alapján létrehozott Hviezdoslavfalva és Hurbanfalva neveket használja (Gyurgyík 1994, 195. p.).15 Hvizedoslavov Vörösmajor, Józsefmajor és Németsók majorságok területén jött létre, a szomszédos Úszor magyar lakosai tudtommal a Vörösmajor nevet preferálják. Hurbanova Ves Nagymagyar közigazgatási területéből vált ki, a telepesek Magyarisziget és Maholánka majorságokban telepedtek le, ezzel magyarázható a névváltakozás. Végül meg kell említeni a magyar illetékes hatóság, a tárcaközi föld rajzinév-bizottság szerepét is. A vonatkozó jogszabály16 értelmében a földrajzinév-bizottság „megkeresésre állást foglal [...] a külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról”. Ennek megfelelően a bizottság több szlovákiai magyarlakta település nevével is foglalkozott, elsősorban a Magyar Államvasutak felkérésére. 1993-ban a MÁV illetékesei azt kérdezték, hogyan nevezzék meg az 1918-ben Sátoraljaújhely területén a vasútállomás, Kis- és Nagykarlapuszta Csehszlovákiához történt elcsatolása révén létrejött Slovenské Nové Mesto község vasútállomását, amikor Sátoraljaújhelyen bemondják az induló vonatokat. Mivel a község 1918 után jött létre, a törzskönyvezéskor nem is volt magyar neve, sőt az első Csehszlovák Köztársaság idejében sem, az 1994-es jegyzékben Újhely néven szerepel. Magyarországi források különbözőképpen tüntetik fel: Sebők László (1990, 67. p.) a Karlatanya nevet közli, egyes térképeken a Tótújhely szerepel, viszont a Szlovákújhely és a Kisújhely használatára is van adat. A földrajzinévbizottság 16/222-es határozata szerint szükségtelen a szlovákiai Slovenské Nové Mesto területén fekvő vasútállomásnak magyar nevet adni. Hasonlóan a 16/223. számú határozat értelmében „a szlovákiai Komárom vasútállomásának magyar nevében a Bizottság nem foglal állást”. Két évvel később a bizottság már olyan értelmű határozatot hozott, hogy Komárno (azaz a szlovákiai Komárom) magyar neve Révkomárom legyen (I. a 20/279. határozatot). 70. ülésén 2010-ben a bizottság „a vasútállomási utastájékoztatásról szóló 69/645. számú határozatot kisebb mértékben” módosította, a „Magyarországon kívül fekvő vasútállomásokkal kapcsolatban használandó magyar névalakokat” táblázatban közli. Ebben Slovenské Nové Mesto magyar neveként a Kisújhely szerepel, a Komárno 15. A kiadvány végén található településnév-jegyzék is mutatja, hogy a település azonosítását megkönnyítendő, a szerző kénytelen volt több névváltozatot is feltüntetni. 16. A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. kormányrendelet. 156
