Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

A szlovákiai magyar helységnevek hivatalos és tankönyvi használatát érintő változások... pedig Révkomárom. A jegyzékben megtalálható Čierna nad Tisou is, magyar neveként a jegyzék az Ágcsernyő nevet adja meg, holott nálunk közigazgatásilag két településről van szó: Čierna (Ágcsernyő) közigazgatási területén 1946-ban kezdték építeni a vasúti átrakodóállomást, majd az ehhez kapcsolódó lakó- és kiszolgálóépületeket. Az új tele­pülés a Čierna nad Tisou nevet kapta, az 1994-es jegyzékben az ennek a fordításának minősíthető Tiszacsernyő szerepel, amely szlovákiai eredetű szövegekben kizárólagos. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy az Ágcsernyő név két, egymáshoz közel fekvő, de köz­igazgatásilag önálló települést takar: nálunk a szlovákul Čierna-nak nevezett község Ágcsernyő, Magyarországon (legalábbis a Magyar Államvasutaknál) Čierna nad Tisou város. 4. A kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosításához kap­csolódó névrendezés 2011. május 25-én fogadta el a Szlovák Nemzeti Tanács a kisebbségi nyelvhasználati törvény (184/1999. számú törvény) újabb módosítását, a 2. § (2) bek. értelmében kor­mányrendelet szabályozza a törvény hatálya alá tartozó települések kisebbségi nyelvű megjelölését.17 A kormányrendeletet a kisebbségi biztos hivatala készítette elő: első lépésként kérdőívet küldtek szét az érintett települések önkormányzatainak, amelyben egyebek között rákérdeztek arra is, hogyan nevezik helyben magyarul a települést, illet­ve milyen magyar névforma szerepel a település elejét és végét jelző közlekedési táb­lán. Az 513 önkormányzat közül csak 35 nem válaszolt az első kérdésre, tipikusan olyan településekről, amelyekben a magyarság kisebbségben van, és a polgármester vagy a képviselő-testületi tagok nagy része szlovák. A másik csoportot azok a települé­sek képezték, amelyek nem szerepeltek az 1994-es jegyzékben, ilyenek voltak pl. a szlovák személyiségek nevét (Kukučínov; Hviezdoslavov, Hurbanova Ves) vagy mester­séges szlovák nevet viselő összevont települések, pl. Sikenica.18 A másik - szintén szlovákiai viszonylatban újszerű - lépés az volt, hogy szlovákiai magyar szakértőkből létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek feladata a kormány­­rendelet mellékletében publikálandó településnév-jegyzék összeállítása volt.19 Az önkormányzatoktól visszaérkezett válaszokat, valamint a különböző történeti és mai forrásokból adatolható magyar településnév-változatokat (I. az előző fejezetet) figyelembe véve a munkacsoport az alábbi alapelveket fogadta el: a) A helységnevek a magyar helységnévrendszer részét képezik, ezért a magyar helységnévadás szabályait kell rájuk alkalmazni; azokat a névalakokat kell kiválaszta­ni, amelyek történelmileg adatoltak s egyben helyben használatosak is. 17. A „település kisebbségi nyelvű megjelölése" (označenie obce v jazyku menšiny) kifejezés azt mutatja: a szlovák politikusok továbbra sem hajlandóak elismerni, hogy a településeknek van kisebbségi nevük, ugyanis a „név” (názov) megjelölést csak a szlovák hivatalos nevek számára tartják fenn. 18. 1960-ban jött létre Tergenye (Trhyňa) és Nagypeszek (Veľký Pesek) összevonásával. 19. A munkacsoport tagjai B. Kovács István, Orosz Örs, Öllös László, Simon Attila, Szabómihály Gizella, Végh László voltak. 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom