L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
A menekültek fogadása és elhelyezése földművelésügyi miniszterhez, hogy „milyen árban vásárolta meg a bizottság az állatokat, milyen áron adta el a katonai és polgári vevőknek és milyen célra fordítják az esetleg mutatkozó nyereséget?” A miniszter válaszában kijelentette, hogy az állatátvétel teljes kockázata az államra hárul és az átvételi többletet visszaszolgáltatják a tulajdonosoknak. Egyúttal kérte a gazdákat, hogy „csináljon propagandát az érdekeltek körében, hogy nyugodjanak bele az alacsony árban való átvételbe, ezzel sikerül elérni azt, hogy az állatok a gazdánál maradjanak”.138 Gedeon Aladár képviselővel ellentétben a Losoncon megjelenő Felsőnógrád című lap szeptember végén megjelent számában elismeréssel írtak a Hadi Állat Átvételi Bizottság megalakulásáról, amely elősegítheti a menekültek állatainak megmentését a pusztulástól: Jobb későn, mint soha. Szörnyű hírek jöttek arról, hogy az oláh támadás első, rémületes napjaiban a székelység minden javait elprédálja, hogy menekülhessen és főként nagyszerű erdélyi állatállomány pusztulása mutatkozott nemzeti szerencsétlenségnek. Lelketlen spekulánsok vetették rá magukat arra a töredékre, ami megmenthető volt és a megszorult székelyek, ha nem az elhagyott otthonban vesztették el állatjukat, elvesztették itt uzsorás kupecek kezén. Most már van egy Hadi Állat Átvételi Bizottság, amely a székelyek megmentett állatait a magyar vármegyék gazdaközönségénél elhelyezni hivatott, s több vármegye felhívását olvassuk az illető megyék gazdaegyesületeihez, hogy a székelység veszendő vagyonát menteni segítsen. A közizgatási tisztviselők dolga ezt az akciót lehető gyors sikerhez segíteni, mert ha már az elveszett csordákat nem is lehet feltámasztani, legalább a megmentett állomány biztonságba helyezésével kell meglelnünk a veszett fejsze nyelét.139 140 Más egyesületekhez hasonlóan többek között a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület is felhívással fordult a megye gazdáihoz, hogy segítségüket kérje az erdélyi menekültek állatainak tartásával kapcsolatos problémák megoldásában: A bizottság azzal a kéréssel fordul a hazafias magyar gazdaközönséghez, hogy akinek elegendő takarmánya és helye van, vegyen, vagy tartásra vállaljon állatokat, hogy az erdélyrészi gazdák értékes állatállományát a köznek megmenthesse és a menekülni kényszerült gazdák károsodását lehetőleg csökkentse. Az állatok eladási árát a földmívelésügyi minisztérium szabta meg: Igás ökör 3.50-4.50 K„ tehén: 3.30-4 K„ növendék marha 2.50-3 K. Bivaly egy koronával olcsóbb. Az állatok telephelyeken lesznek eladva és a bizottság meghatalmazottjának kifizetve. A Nyitram. Gazd. Egyesület felkéri a vármegye gazdaközönségét, hogy mindenki tehetségéhez képest vegyen vagy vállaljon állatokat és azt a bizottságnak sürgősen jelentse be.'40 138 Az erdélyi állatállomány. Felvidéki Újság, 1916. szeptember 21.4. p. 139 A menekülőkért. Felsőnógrád, 1916. szeptember 28. 1. p. 140 Erdélyi menekültek állatjai. Nyitramegyei Szemle, 1916. szeptember 24. 6. p. 62
