L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
A menekültek fogadása és elhelyezése Az erdélyi menekültek elhajtott állatai ki voltak téve útközben annak a veszélynek is, hogy esetleg száj- és körömfájással fertőződnek meg, s azt tovább terjeszthetik az országban, azokon a helyeken is tehát, ahová menekültek. A földművelésügyi miniszter körrendeletét adott ki, felszólítva az illetékeseket, hogy e betegség megelőzése céljával, egy hétig tartsák elkülönítve ezeket az állatokat. A rendeletet rövidebb-hosszabb változatban a mai Szlovákia területén megjelent lapok is közölték, némelyik többször is.141 Az általam kutatott terület vonatkozásában azonban egyetlen hírt sem találtam a korabeli sajtóban, amely az erdélyi menekültek állatainak száj- és körömfájásáról számolt volna be. A korabeli sajtóban és az első világháborús szakirodalomban sem sikerült arra vonatkozó adatot találnom, hogy végül a románok kiűzése után hazatérő gazdálkodó menekültek közül hányán és mennyi állatott vittek haza magukkal. A marhaállományon kívül magukkal hozott baromfit és sertéseket nagy valószínűséggel a menekültek saját élelmezésükre használták fel. 141 Lásd például (a Mellékletben): Az erdélyi marhaállomány és a száj és körömfájás veszélye. Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. október 7. 6. p. 63
