L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
A menekültek fogadása és elhelyezése A menekültek vonatjai nagy késéssel vasárnap délelőtt érkeztek a trencséni állomásra. Két hosszú vonat rövid időközben robogott be több mint 600 menekülttel, kik minden elszállítható vagyonukat - bútort, ruhát, élelmet, marhát, baromfit - magukkal hozták (...) Az elhelyezkedés után már vasárnap kezdődött a menekültek tartós elszállásolása és ingóságainak elszállítása. Nagy nehézséget okozott, hogy az e célra már előre kijelölt lakások nagy része nem volt alkalmas a menekülők jószágainak befogadására, különösen az elhozott állatok elhelyezése okozott nagy gondot...135 A szeptember elején Pozsonyba érkezett majdnem ezer menekülttel is érkeztek háziállatok, azonban ezeket sikerült átmenetileg istállókban elhelyezni: Szeptember 7-én már 989 Pozsonyban elhelyezett menekültről számoltak be, s egyben a kiürített és erdélyi megyékből. A menekülteket és megmentett holmijukat a város honvédutcai barakkjaiban, a dologházban és a vallonutcai rendőrlaktanyában helyezték el, míg a marhák, disznók stb. - amiket a menekülteknek sikerült elhozniok - a város marhavásári telepének istállóiban nyernek elhelyezést.'36 A lakóhelyüket elhagyni kényszerült gazdák egy része különböző okokból azonban már menekülés során kénytelen volt megválni marháitól, mivel nem tudták takarmánnyal ellátni őket, vagy pedig valamilyen okból szállításuk nem volt megoldható. Általában jóval áron alul voltak kénytelenek eladni őket. A regionális sajtó is sokat foglalkozott az erdélyi marhaállomány problémájával, a Pozsonyi Gazda című lap különösen nagy teret szentelt ennek a kérdésnek, gazdatársadalmat és a lakosságot egyaránt részletesen tájékoztatták a helyzetről. A kiürített erdélyi településekről elhozott állatok miatt így fennállt annak a veszélye, hogy majd az állatok nélkül visszatérő gazdálkodók nem tudják elvégezni a mezőgazdasági munkákat, illetve a tej és a tejtermékek hiányában súlyos gondok adódhatnak az élelmiszer-ellátás terén. Az problémára megoldást kellett találni, ezért a földművelésügyi minisztérium létrehozta a Hadi Állatátvételi Bizottságot, amelynek elődleges feladata a marhaállomány elhelyezése és takarmánnyal való ellátásának biztosítása volt, annak érdekében, hogy a majd lakóhelyükre visszatérő menekültek magukkal vihessék ezeket. A bizottság szabta meg az állatok hatósági egységárát, hogy ezáltal meggátolja, hogy jóval áron alul vásárolják meg a menekültek marhaállományát. A Magyar Gazdaszövetség is arra ösztönözte tagjait, hogy vásárolják meg a menekülők állatait, így azok megfelelő helyre kerülve takarmányt kaphatnak, és ezáltal megmenekülhetnek a kényszervágástól.137 A Felvidéki Újság beszámolt Gedeon Aladárnak a képviselő szeptember 20-án a parlamentben az erdélyi marhaállomány értékesítésével kapcsolatban elhangzott felszólalásáról, aki többek között azt a kérdést intézte a báró Ghillány Imre 135 Erdélyi menekültek városunkban. Vágvölgyi Lap, 1916. szeptember 17. l.p. 136 Erdély menekültjei Pozsonyban. Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. szeptember 7. 5. p. 137 A „Hadi állatátvételi bizottság” hivatása. Pozsonyi Gazda, 1916. szeptember 30. 2. p. A cikket teljes terjedelmében 1. a Mellékletben: 388-390. p. 61
