L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
A menekültek fogadása és elhelyezése A megérkezettek legnagyobb része öreg ember, asszonyok, lányok, sok-sok gyerek. (Úgy látszik, ott még nem ismerik az egyke rendszert.) Származásukat illetőleg: Csík, udvarhely, Marostorda megyeiek leginkább. Van közöttük olyan, ki már hetek óta menekül, sok azonban csupán kb. egy hete van úton. A kisebb rész az egyrendbéli ruhán kívül alig valamit mentett meg, sok azonban elhozta könnyebb bútordarabját, búzája, lisztje egy részét, némelyik még marháját, apró jószágát is elhozta. Alig hogy leszálltak a vonatról, a hölgyek előbb a gyermekeknek meleg tejet osztottak ki, a nagyobbaknak teát, melyhez Dima András jólelküsége rumot is juttatott. Ugyancsak ő még külön is szétosztott egy nagy vödör tejet. Azonnal megindult a lajstromozás, kenyér kiosztás, egyúttal a katonák kipakkolták a vagonokat. Némely család bizony egész évre való élelmet hozott magával. Végtelenül meghatotta a jó székely népet a fogadtatás és nem győztek eleget hálálkodni. Délfelé megérkeztek a főszolgabíró intézkedése folytán apinczi, vilkei, apátfalvai, és rappi körjegyzők a falukból berendelt fogatokkal és a négy körjegyzőség átvett 480 menekültet a körzetükben lévő falvakban leendő elhelyezés végett. A többiek behozattak a városba, s a zöldfán iskolai tornatermekben stb. nyertek elhelyezést. Ezen helyekről is azonban már sokan kaptak munkát leginkább a gyárakban. így az első csapat elhelyezése gyorsan és kifogástalan rendben történt. Valószínű, hogy a város közönségének a legcsekélyebb mértékben sem lesznek terhére. Hisszük különben, hogy néhány hét múlva sikerülni fog őket a hazai földre visszaszállítani. _r 122 Mivel nem minden vonat esetében készült el az azon utazók névsora, a megérkezés után a helyi hatóságok állítottak össze pontos listát, s ennek alapján, anyagi és társadalmi helyzetük, foglalkozásuk stb. szerint csoportosítva helyezték el aztán a menekülteket. Lehetőleg társadalmi állásuknak, eddigi életmódjuknak és foglalkozásuknak, vallásuknak megfelelő helyen, együttesen vétessenek gondozásba falusi földmives emberek is lehetőleg a velük egy műveltségi fokon álló gazdákhoz irányíttassanak, mert ily környezetben esetleg nagyobb gazdaságokban - hol úgy is hiányzik a munkáskéz, vagy mint házi cselédek, hamarább találnak díjazással egybekötött munkát, ott jobban hasznosíthatják erejüket, mégis könnyebben feledik el bánatukat, jobban megnyugszik szomorú lelkűk...122 122 123 Annak következtében, hogy a menekülteket szállító vonatok zöme nem a belügyminiszter által kijelölt helyekre érkezett, hanem nagyon sokszor olyan megyékbe is, amelyek nem szerepeltek a listán, az érintett településeken kezdetben nagyon kaotikus helyzet alakult ki. Az előre be nem jelentett vagy egy nappal az érkezésük előtt jelzett menekültek élelemmel való ellátására és a szállások biztosítására álló rövid idő nagy kihívást jelentett az érintettek számára, különösen ha nagyszámú 122 Az erdélyi menekültek Losoncon. Felsőnógrád, 1916. szeptember 28. 1-2. p. Az újabb menekültek elhelyezésével kapcsolatos híreket 1. a Mellékletben: 337-339. p. 123 Az alispán az erdélyi menekültekért. Lévai Őrálló, 1916. szeptember 14. 1-2. p. 55