L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Lapunk múlt számában közzétett híradásunk szerint az összeget „Az Est” útján óhajtottuk rendeltetési helyére juttatni. Múlt heti számunk megjelenése után azonban értesítés jött a helyettes polgármesterünkhöz, hogy városunkban is nagyobb számú menekült fog elhelyeztetni. Helyesebbnek véltük tehát s bizonyára a szíves adakozók is jó néven veszik, hogy a begyült összeget a múlt héten kimutatott 32 K-val együtt - összesen tehát 147 K-t a dr. Amman Arnold, dr. Bruoth Márton és Kuszy János személyéből alakított helyi segítő-bizottságnak adtuk át, hogy az ideérkező menekültek segélyezésére megejtendő gyűjtés minél eredményesebb lehessen. Midőn a szerkesztőségünkhöz érkezett adományokért a szíves adakozóknak igaz köszönettel adózunk, egyúttal ama felhívással fordulunk városunk nemes érzésű közönségéhez, hogy a valóban emberbaráti célú gyűjtésre indult lelkes tevékenységű hölgyeket nyitott erszényekkel és önzetlen adakozó kedvvel fogadják. Ne felejtsék el, hogy akikért e nemes akció városunkban megindult, mindenüket veszítették el, érettünk és helyettünk is szenvedvén a haza nagy érdekeiért - akkor. - amidőn mi Isten jóvoltából teljes élvezetében maradhattunk meg sértetlen földi javainknak. Garamvidék, 1916. szeptember 17. 2. p. 19.22. Érsekújvár: Érsekújvár és Vidéke Csaba népe írta: Kállay Ubul országgyűlési képviselő ...És ha szívünk majd megszakadna is fájdalmában és ha idegeink haláltáncot járnak is és ha agyunk kerekei megbomlani akarnának is: következetes akarattal szívünket rendes dobbanásra kell kényszerítenünk, következetes akarattal idegeinket vaspáncélba kell szorítanunk, következetes akarattal agyunk minden kerekét meg kell zaboláznunk, hogy kötelességünket mindnyájan, kivétel nélkül, következetesen teljesítenünk kell. Ha pedig már teljesítettük, mit törődjünk azzal, hogy én vagy ő elpusztult is a kötelesség teljesítésében. Én, vagy ő, az semmi, senki, a ma csak egy létezik: a nemzet! Az én gondolataim is veszettül kezdenek összekuszálódni, az én kezemből is ki akar hullani a toll: de gondolataimban rendet kell írni, hogy felszabadult érzéssel, következetes akarattal törjön ki mellemből megdönthetetlen hitem: és mégis győzni fogunk és százszor győzni fogunk a poklok kapui ellen is, mert győznünk kell. 445
