L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
A permonyik. A bányaszellem és bányamanó alakja a szöveges folklórban - különös tekintettel egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágára
A PERMONYÍK A bányaszellem és bányamanó alakja a szöveges folklórban - különös tekintettel egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágára Egy bányásztelepülésen, a gömöri Rudnán végzett néprajzi kutatásaim során a harmadik évezred elején (2000-2002), más irányú vizsgálódásaim melléktermékeként aránylag sok, bányaszellemmel, bányamanóval kapcsolatos hiedelemmondát is sikerült lejegyeznem. A hiedelem szerint a bányákban és a környékükön megjelenő természetfeletti lényeket a helyiek permonyíkoknak vagy perpónyikoknak nevezik, s általában ugyanezt az elnevezést használja a környékbeli falvak magyar és szlovák népe is. A bányákban megjelenő bányaszellemmel, bányarémmel kapcsolatos hiedelemmondák Európa-szerte jelentős részét képezik a bányászathoz kötődő szöveges folklórnak. Tanulmányom első részében nagyvonalakban megkísérlem áttekinteni, mit tud ma az európai, s ennek keretében a magyar, részben a német, valamint a cseh és a szlovák folklorisztika a bányaszellemekről. A következő fejezet a bányaszellemekhez kapcsolódó mondák magyar definíciós és tipológiai besorolási kísérleteit veszi számba, majd végezetül, a harmadik részben a Rudnán (és közvetlen környékén) gyűjtött mondákat mutatom be. I. A bányaszellem, a kobold, manó alakja már az ókortól kezdve nyomon követhető a hiedelemmondákban. Bircher Erzsébet és Tóth Péter szerzőpáros tanulmányában a humanista és természettudományos irodalom aspektusából mutatták be a bányamanókkal kapcsolatos korabeli hiedelemvilágot (Bircher-Tóth 1990, 50-55). Témánk szempontjából valószínűleg a legkorábbiakhoz sorolható történeteket közölnek Georgius Agricola műveiből. Az 1530-ban megjelent s a korabeli bányászati technikákat bemutató Bermannus című műve három tudós platóni mintájú dialógusa. E tudósok gondolkodása visszatükrözi az adott kor bányászattal, bányákkal kapcsolatos hiedelemvilágát is. A műben beszélgetést folytató tudósoknak köszönhetően nagyon fontos és korai adalékokhoz jutunk a bányamanókkal kapcsolatos hiedelmeket illetően. Viszont más meglepetést is tartogat a szöveg! A beszélgető tudósok utalnak Psellus bizánci polihisztorra, aki szintén említi a bányaszellemet, ennek köszönhetően újabb adalékhoz jutunk 11. századi meglétére: Bármennyire is tréfálkozzunk rajta, nyilvánvalóan tudott dolog, hogy némely bányákban bizonyosan előfordulnak bányamanók: közülük egyesek semmiféle károkat nem okoznak a bányászoknak, hanem csak bolyonganak az aknában és bár semmi munkát nem végeznek, mégis úgy tűnik, mintha szüntelenül foglalatoskodnának valamivel: néha a telérek válásával, néha annak, amit kibányásztak, a szállítóedényekbe való hordásával, néha az emelő-
