L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
A fénykép szerepe a lokális emlékezetben. Keszegfalvi példa
A fénykép szerepe a lokális emlékezetben 177 Ez a bejegyzés figyelemre méltó, mivel az áttelepült szlovákok evangélikus vallásúak voltak, s ennek ellenére a katolikus templomban tartották a Štefánik emlékének szentelt misét. A településen később egy lakóházban rendeztek be egy helyiséget, ahol a szomszédos, 10 kilométerre, északra fekvő településről, Gútáról járt az evangélikus tiszteletes Keszegfalvára havonta istentiszteleteket tartani. Mára ez a gyakorlat a hívek érdeklődésének hiányában megszűnt. Ugyancsak 1949-re vonatkozóan jegyezték be a községi krónikába: Májusban ünnepelték meg a szlovák Anyák napját. Az ünnepélyen felléptek az iskola tanulói, ünnepi beszédet az iskola igazgatója, František Odkladal tartott. Ebben az évben az iskolai színjátszó csoport két darabot mutatott be, amelyet Jolana Mezeyová tanított be. 1. A tátrai völgyből az aranyvirág (Zlatý kvet z Tatranskej doliny) 2. Macocha13 A tiszta bevételből a gyerekeket Trenčianske Teplicébe14 vitték kirándulni.15 Az áttelepült szlovák családok tudtak magyarul is, így a kommunikáció nem jelentett problémát, azonban a kezdeti időszakban - érthető okokból - a helyiek idegenkedve fogadták az áttelepülteket. Mivel (ahogy azt fentebb már említettem) az áttelepüléskor még nem voltak magyar tanítási nyelvű iskolák, a magyar és szlovák gyerekek együtt tanultak, közvetlen kapcsolatba kerültek egymással, nagyjából fél napot töltöttek egymás társaságában. Amint az a fent idézett krónikában olvasható bejegyzés alapján is kitűnik, a magyar gyerekek is bekapcsolódtak a szlovák nyelvű iskolai rendezvényekbe, illetve előadásokba, s együtt kirándultak a betelepült szlovák családok gyerekeivel. 1948-ban megtörtént a kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában, ekkor lett a köztársasági elnök Klement Gottwald.16 Az ezt követő évben, 1949-ben hazatérhettek a munka céljából még 1946. december 11., 12. és 13-án Keszegfalváról Csehországba kitelepített magyar családok is.171949 őszén ismét megnyílhattak a magyar tanítási nyelvű iskolák, majd megjelentek a magyar nyelvű újságok és megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok. 1950-ben már szabadon használhatták a magyar nyelvet, így már magyar nyelvű rendezvények szervezésére is sor kerülhetett. Az 1950-ben a községi krónikába bejegyzett sorok is erről tanúskodnak: Kultúrtevékenységek: A szlovák ifjúsági szervezet február 2-án bemutatta a „Posol lásky”18 című vígjátékot. Ehhez csatlakozott a magyar anyanyelvű ifjúság a „Fehér tyúk” és az „Üldöznek a nők" c. egyfelvonásos vígjátékkal. Április 10-én a járási vándormozi nagy érdeklődés mellett a „Vlčie diery”19 c. filmet vetítette az iskola termében.20 13 Magyar megfelelője: Mostoha. 14 Trencséntyeplic. 15 Községi krónika I. kötet, 22-23. 16 Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai magyarok egy része milyen elfogult lett Klement Gottwalddal szemben. Annak ellenére, hogy Gottwald egyáltalán nem kedvelte a magyarokat és korábban a kitelepítésnek, valamint a lakosságcserének is nagy támogatója volt, a kitelepített szlovákiai magyarok kollektív emlékezete mégis azt őrizte meg, hogy neki köszönhetik hazatérésüket Csehországból. Kutatásaim során, a Csallóköztől a Bodrogközig több helyen is találkoztam a kollektív emlékezetnek ezzel a megnyilvánulásával. 17 Községi krónika I. kötet, 27. 18 Magyarul: A szerelem követe, küldönce. 19 Magyar megfelelője: Farkasvermek 20 Községi krónika I. kötet, 31.
