L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
A fénykép szerepe a lokális emlékezetben. Keszegfalvi példa
178 A fénykép szerepe a lokális emlékezetben Az adatközlők elmondása szerint ritkán alakultak ki konfliktusok a magyarok és szlovákok között, ezekre elsősorban a fiatalok körében került sor, főleg táncmulatságok alkalmával. Adatközlőim olyan esetekre emlékeznek, amikor például a magyar fiúk összeverekedtek a szlovákokkal, mert a szlovák legények magyar lányt vittek táncba, vagy pedig szándékukban állt. Különösen az váltott ki konfliktust, ha a felkért lányra valamelyik helybeli magyar legény is szemet vetett.21 Olyan esetre nem emlékeznek adatközlőim, hogy fordított esetben, amikor a szlovák lányt kért fel magyar fiú, sor került volna verekedésre, de sokszor a szlovák legényeknek sem tetszett, ha magyar legény vitte táncba a szlovák lányt.22 A konfliktusok, amelyek vélhetően alapvetően nem is etnikai színezetűek voltak, az idő múltával ritkultak, s rövidesen vegyes házasságok is létrejöttek.23 Az 1965-ös nagy csallóközi árvíz 1965-ben hatalmas árvíz pusztított a Csallóközben. A szokatlanul nagy és az átlagnál jóval gyakoribb esőzések következtében mind a Duna, mind pedig a Vág folyó szintje extrém magasságot ért el. Az árvízvédelmi munkába fektetett emberfeletti erőfeszítések ellenére az ár a KeszegfaIvától több mint 50 kilométerre fekvő Csicsónál áttörte a gátat, rövid időn belül elöntötte a Csallóköz falvainak nagy részét, köztük Keszegfalvát is (Hegely 1966). A faluban június 19-én éjjel kezdték meg a lakosság kitelepítését, a gyerekeket, nőket és betegeket autóbusszal szállították a mátyusföldi Vágtornóc és Nagymácséd településekre. Ekkor összesen 500 személyt evakuáltak.24 A keszegfalvai iskolaköteles gyerekeket később Csehországba, az Ostrava melletti Krnov leánykollégiumába költöztették, ahonnan augusztus végén, az árhullám visszahúzódása után jöttek haza.25 Keszegfalván egy hét leforgása alatt 251 ház dőlt össze;26 mivel ezek sárból vagy vályogtéglából épültek, nem tudtak ellenállni a víz pusztításának. Az ingatlanokban esett kár a számítások szerint 5 800 000 csehszlovák koronát tett ki.27 A csallóközi árvíz sújtotta települések, így Keszegfalva újjáépítésének elősegítése céljából is vendégmunkásokat rendeltek ki Csehszlovákia különböző vidékeiről. A községi krónika lapjain többek közt a következőket olvashatjuk ezzel kapcsolatban: Minden árvízsújtotta község újjáépítésének megsegítésére két patronáló - védnökségi - járás jelentkezett, illetve lett beosztva. Kameniőná községet a Galánta-i28 és a Pardubice-i járások29 patronálták. Augusztus elején eljöttek ezen járások politikai és közigazgatási képviselői, hogy a helyszínen beszéljék meg a segélynyújtás különböző formáit. Az említett járások vezetőségei járásuk építkezési üzemének bizonyos részét jelentős munkaerővel és munkagépekkel községünkbe küldte. Hatalmas segítséget jelentett ez a rombadőlt falu 21 Saját gyűjtés, 76 éves férfi, római katolikus, magyar, valamint 81 éves nő, evangélikus, áttelepült szlovák. 22 Saját gyűjtés, 65 éves férfi, evangélikus, áttelepült szlovák. 23 Saját gyűjtés, 2006 és 2009. 24 Községi krónika I. kötet, 151. 25 Községi krónika I. kötet, 165. 26 Községi krónika I. kötet, 152. 27 Községi krónika I. kötet, 161. 28 Szomszédos járás, Keszegfalvától északra. 29 Pardubice Csehországban található.
