Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
A megnevezési rendszer vizsgálata
36 Cs. Nagy Lajos Bolia Kálmán fonetikai atlaszában a magyar mássalhangzók artikulációs jegyek szerinti táblázatában a palatális zöngés középréshang mellett bemutatja a palatális oldalréshangot is (vö. Bolia 1995: 212), igaz, csak mint beszédhangot s nem fonémát. Ez azonban inkább igazolja, sem mint cáfolja az ly egykori szélesebb körbeli fonémaértékü használatát. A következő lényeges elvi kérdés az alakváltozattá minősítésben az, hogy a teljes szóalakra legyünk-e tekintettel, vagy csak magára az abszolút szótőre. Általában a szótövekben lejátszódó, alább tételesen felsorolandó jelenségek miatt kerülnek az alakváltozatok közé az egyes lexémák. Tehát a ragok, jelek és képzők hatására létrejövő alakváltozatok érdektelenek ugyanúgy, ahogy az összetételekben, szószerkezetekben a köznyelvben is érvényesülő változások. Ezen túlmenően azonban minden egyfonémányi eltérés már változatot eredményez. A mássalhangzók köréből alakváltozatnak tekintem a következő eseteket:- a köznyelvből hiányzó mássalhangzó-hasonulást: borsó ~ bossó, mekfákád ~ mefíaköd, málna ~ manna;- a mássalhangzó-elhasonulást: rokká ~ rofká ~ ropká;- a hangátvetést: kùlùrâbé ~ karalábé, csàlân ~ csiinal;- a mássalhangzó-torlódás feloldását: zabla ~ zaboló, krumpli ~ krumli;- az anorganikus járulékhang betoldását: körre ~ köríve;- a mássalhangzó szótőbeli megnyúlását: herőce ~ herőcce, pocsolya ~ pocsollyá;- a mássalhangzó szótőbeli megrövidülését: könnyű könyű, elzsibbód ~ elzsibád;- az affrikálódást és a dezaffrikálódást: zsenge ~ dzsënge, őszibarack ~ őszibárászk, izzáccsög ~ iddzáccsög;- a palatalizálódást: dinnye ~ gyinnye, ribizli ~ ribizlyi;- a depalatalizálódást: bükköny ~ biikkön, menyasszony ~ menyússzon;- az ly helyetti / eseteit és a j-t: konkoly ~ konkoľ ~ konkoj;- az ly helyébe lépő / kiesését: pelyvá ~ pevci;- az ly helyébe lépő 11 esetét: dërëlye ~ dërëlle;- a szótagzáró / kiesését: szálka ~ szaka, elsőhöz ~ esőhöz;- a köznyelvi / : nyelvjárási j (ly) szembenállását: mell ~ melly ~ mejj;- a j kiesésének eseteit: nyújtó ~ nyútó;
