Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
4. Feldolgozások
40 Feldolgozások A kettős sírok, rátemetkezések esetében (házastársak, szülő-gyermek) a felirat is megosztódik (függőlegesen vagy vízszintesen), a nevek a sírhelyeknek megfelelően kerülnek felvésésre. Ezek többségén közös a kezdő és a záró kifejezés. A kétnyelvű feliratok leggyakrabban úgy alakultak ki, hogy a családi sírhelybe később került elhunyt adatai már más nyelven íródtak. A zsidó temetőben, ahol ez szinte általános (magyar-német, magyar-héber, héber-német stb.), ezt úgy oldották meg, hogy vagy a tábla felületét osztották két részre, vagy a sírkő sír felé néző hátsó részére kerültek a különböző nyelvű sírfeliratok. A református temetőben ilyenre nincs példa, s kevés a kétnyelvű sírfelirat is. A kripták esetében lényegében a táblákra vonatkozó elv érvényesül azzal a különbséggel, hogy a sírhelyeket rejtő falfelületet - legalábbis a losonci temetőben - nem díszítették. A sírhelyet jelölő táblára általában csak egy szimbólum, egy rövid kezdő és záró kifejezés, a név és az adatok kerültek. Van példa arra is, amikor a táblára egy egész sírvers került. A családok megnevezését a kripta bejárata fölötti részre - homlokzatára - írták. A kripták bejárati része, ajtaja egyaránt díszített (volt). 4.5. A sírfeliratok nyelve A református temetőben latin, magyar, szlovák és magyar-szlovák nyelvű sírfeliratok vannak. Kétnyelvűnek akkor tekintettünk egy feliratot, ha az kimutathatóan tartalmazta a nyelvek elemeit. Pl. szlovák helyesírással lejegyzett név és magyar köztes szöveg, vagy fordítva. A sírhelyek időrendi besorolásánál az azon jegyzett legkorábbi halálozási évszámból indultunk ki (azaz az ott nyugvó személyek elhalálozási évéből). A „?’’-lel jelzett oszlopba azon sírköveket soroltuk be, melyek keletkezésének időpontja nem határozható meg pontosan. Az első szlovák nyelvű sírfeliratok 1932-ből, ill. 1955-ből, a magyar-szlovák nyelvű sírfeliratok 1962-ből származnak. Ez teljesen összhangban van a város statisztikai adataival, amely a reformátusokat mint magyarokat mutatja ki, s jelzi azt is, hogy a temető a második világháború végéig megtartotta református jellegét, amit azután a társadalmi és politikai változások alakítottak át. Jól látható az is, hogy elegendő volt ötven év ahhoz, hogy a temetőben meghatározóvá váljanak a szlovák nyelvű sírfeliratok. A két latin nyelvű sírfelirat egyike a Ráday-kripta táblájának szövege, a másik egy református lelkész sírköve.
