Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

1. Bevezetés

1. Bevezetés

1.1. Losoncról

Losonc az egykori Nógrád megye északi felében, Közép-Szlovákia déli részén fekvő kisváros, a régió gazdasági és kereskedelmi központja. Lakosainak száma kb. 30 ezer, amelynek kb. 16%-a magyar nemzetiségű.

Szinte bizonyos, hogy Losonc mint település már a honfoglalás előtt is létezett. A város környékéről származó régészeti leletek arra utalnak, hogy az 5. században a herulok, a hunok, a 6. században a longobárdok, a 7-8. században pedig az avarok laktak ezen a vidéken. 568-602 között túlsúlyba jutottak a szlávok (több nógrádi település nevén kívül Losonc nevét is sokan tőlük származtatják). Egy részüket a honfoglaló magyarság olvasztotta be, akik 896 tájékán érkeztek e területre. Losonc első földesurai a Szemere, a Tomaj és a Kacsics nemzetségből származtak.

A városra vonatkozó első ismert adatot Esterházy Pál Mennyei korona című munkája tartalmazza, amely szerint 1128-ban Lossonczy Lampert nádor volt az ura, aki Losoncon templomot építtetett. A tényt azonban okleveles adatok nem erősítik meg. Utalások vannak arra, hogy Losonc egyháza már 1190-ben fennállt és az esztergomi érsekséghez csatolt nógrádi főesperességhez tartozott. Losonc első ismert írásos említése 1247. augusztus 3-i dátummal IV. Béla levelében található „...terra Luchunch [= Losonc], quae alio nomine Tamasy, vocatur...” formában, amelyet a Szemere családnak adott ki, s vagyonelosztásról szól.

A város neve eredetileg a Losonc-patak egész völgyének a megnevezése volt (Györffy 268-270), latin megnevezése „Lutetia Hungarorum”. Szláv/szlovák megnevezését a „Lučenec", „Luczenecz” (= vízválasztó), ill. a „lúka, lúčina” (= rét) szavakra vezetik vissza, de van olyan magyarázat is, amely szerint a lucfenyő előtagjának szláv eredetijével tartozik össze (Kiss 1983, 386-387, ill. 1988, II., 47). Magyar megnevezését sokan a „Ló-sánc" szóból származtatják, de valószínűbbnek tűnik a salgótarjáni Belitzky János magyarázata, amely besenyő eredetűnek tekinti (a „lesenc” [= sólyom] szóból). Az oklevelek 1247-ben Luchunch, 1271-ben Lusunch, 1275-ben Losunch, 1327-ben Luchunch, 1352-ben Lechwnch, 1357-ben Losonch, 1361-ben Lochonuch néven jegyzik. Mátyás király 1467-