Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
1. Bevezetés
14 Bevezetés ben írt oklevelében a várost „Lossoncz" néven említi. Mikovínyi Sámuel 1742-ben készült térképén a város neve Losontz. A 20. század első felében Losoncz, a második világháború után Losonc. Szlovák elnevezése: Lučenec. A város első történelmi jelentőségű eseménye 1451. augusztus 10-én zajlott le, amikor a Losonc melletti Apátfalván táborozó Hunyadi János serege vereséget szenvedett Giskrától. Az oklevelek szerint Losonc 1299-ben már szabadalmas város volt. Volt kocsmáltatási és húsvágási joga, tarthatott heti- és országos vásárokat, polgárai szabadon vehettek és adhattak el háztelket, földet, rétet. E jogaiban az 1542., 1618., 1622., 1625. és 1635. években kiadott törvénycikkek is megerősítették. A törökök uralkodásának idején, 1554 és 1593 között, hódolt terület volt (Drenko 1991). 1575-ben elpusztult és elnéptelenedett. Egy 1582-ből származó összeírás Losoncon 50 házat említ. Bár a történeti források adatai eltérnek egymástól, tény, hogy a 16. század végén, ill. a 17. század elején (a források leggyakrabban az 1590., ill. 1608. évet említik) lakosságának zöme áttért a református vallásra. 1594 után a bányavárosokhoz vezető hadjáratok fontos állomása lett. Gács és Losonc földesura, Forgács Zsigmond 1621- ben II. Ferdinánd királyhoz pártolt át, amellyel kivívta Bethlen Gábor haragját. Ezért bosszúból 1622. november 3-án a város lovait és pénzét elvette, s 3000 forint hadisarcot rótt ki a városra, 130 polgárát a város piacán kivégeztette, a várost pedig felgyújtatta. Ekkor semmisültek meg a város szabadalomlevelei is. I. Lipót 1691. november 7-én kiadott oltalomlevelében erősítette meg a település jogait, amelyben utalt a várost ért csapásra is. „E mezőváros legtöbb lakosa kegyetlen gyilkolással kiirtván, minden vagyonuk az ellenség zsákmányául esett, ezen kívül az egész város egyetemes szabadalmaival együtt tűz által pusztítatott el." A tragédiától alig magához tért város 1676-ban csaknem ismét teljesen elpusztult. A pestisjárványnak 1300 lakosa esett áldozatul. I. Lipót 1695 augusztusában adta meg Losoncnak a vásárok engedélyezését biztosító privilégiumokat, amelyeket 1723-ban III. Károly is megerősített. Losonc fontos központja a Rákóczi szabadságharcnak. Itt tartotta üléseit a vármegye, Bercsényi Miklós innen irányította hadműveleteit, 1705 áprilisától pedig itt gyűjtötték össze az élelmiszereket a kuruc sereg részére. 1706-tól Rákóczi egyik postavonalának főállomása is. 1755 júniusában a városban pusztító tűzvész megsemmisítette a református parókiát és az akkor már neves iskolát is. Rendőrigazgatói hivatala 1807-ben alakult meg, amelyet 1817- ben már rendőrkapitányi hivatalként emlegetnek. Földjeinek tagost-
