Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Liszka József: Katicabogár-röptetőink nemzetközi párhuzamai és értelmezési kísérletük

Liszka József • Katicabogár-röptetőink...

Okorunko, dávej stunko! Bogárka, adj napot!

Jak nedáš, vem té Jidáš; Ha nem adsz, vigyen jestli dáš, vem të a Júdás,

Pánbu náš ha adsz, a Jóistenünk.

(Morvaország, Bartoš1949,64)

A kört természetesen tovább bővíthetjük nyugat felé is, ahogy az márMoszYŇSKi fenti idézetéből is kiderülhetett. A német nyelvterületről se szeri, se száma azon variánsoknak, amelyekben a gyerekek arra szólítják föl a hétpettyes katicabogarat, hogy űzze el a hideget, hozzon jobb időt, hozza el a napot:

Sommerkalbel, flieg aus, flieg bis in's Sommerhaus, laß die liebe Sonne ‘raus.

Katicabogárka, szállj el, szállj a nap házába, s engedd ki a napot.

(Szilézia; HDA-5,1697)

A másik, a bevezetőben idézett szövegünk első variánsát ugyancsak meglehetősen korán jegyezték le a gyűjtők. Az ismereteim szerinti első közlése Chyzer Bélának köszönhető, 1885-ből:

Szállj el, szállj el, Katalinka,

Jönnek a törökök!

Sós kútba vetnek,

Onnan is kivesznek,

Kerék alá tesznek,

Ott meg összetörnek.

(Kecskemét; Chyzer 1885, 212)

82