Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Liszka József: Katicabogár-röptetőink nemzetközi párhuzamai és értelmezési kísérletük

Liszka József • Katicabogár-röptetőink... Mivel az első szöveg egyértelműen arra utal, hogy a röptetőt amolyan tavaszváróként adták elő a gye­rekek, s Ág Tibor, akinek most 70. születésnapját ünnepeljük, szintén tavasszal látta meg a napvilágot, az alábbiakban a sok-sok típust fölmutató katica­bogár-röptetőink közül e tipus magyar és nemzetközi párhuzamaiból kiindulva kísérlem meg a másik, ha lehet, még közismertebb típust értelmezni. És ezen iciri-piciri, stílszerűen szólva: katicabogárnyi rekonst­rukciós kísérlettel sok szeretettel köszönteni az ünne­peltet! Kezdjük tehát az első, rövidebb típussal! Első vál­tozatát tudomásom szerint még 1881-ben tették köz­zé: Katóka! Katóka! Menny fel az égbe! Mond meg az Istennek: Eressze ki a meleget, Zárja bé a hideget! (Nagybánya;Tömlő 1881,140) A típus e változatát szinte betűhíven újraközli, hely­megjelölés nélkül, a Hasznos Mulatságok c. ifjúsági folyóirat 1891. évi egyik száma (19. évf. 35. sz., 142), s az azóta megjelent gyűjteményeknek is egyik leg­sűrűbben fölbukkanó variánsa. Az egész magyar nyelv­­területen elterjedt, ám most csak néhány, a szlová­kiai magyar tájakon lejegyzett változatot mutatok be: Katicabogárka, szállj fel az égbe, Mondd meg istenkének, Zárja el a hideget, Eresszen ki meleget. (Andód; Bakos 1953, 28) 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom