Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)

B. Kovács István: Egy 19. század eleji kéziratos vőfélykönyv. Adalék a gömöri lakodalmi szokásokhoz

B. Kovács István • Egy 19. század...

IV. A prédikátor invitálása

11.

(Mikor a prédikátorért mégy vacsorakor, így szólj, ha küldenek):

Kedves Tiszteletes Prédikátor Uram! Ezen becsületes atyámfiáitól vagyok küldetve kigyelmedhez. Jó emlékezetben lehet kigyelmednek, hogy az mai napon hitnek láncával összeköttettek. Ezek [név] középső tisztességek mellé invitáltatja kigyelmedet, kéri is alázatosan, méltóztassa magát megalázni. Velem együtt azon becsületes háznál tiszta szívbül, szeretetbül látja kigyelmeteket.

12.

(Ha az prédikátort viszed, így szólj):

Becsületes szószóló uram! Ezen kedves lelki tanítónkkal kívánok megjelenni kigyelmetek színe előtt, ha jó szívvel látnak.

V. A mennyasszony megérkezése új otthonába

[Az alábbi szöveg arra utal, hogy az új otthonába érkezett menyasszony, tulajdonképpen már új aszszony, első útja a konyhába vezetett, s nem pedig az ünnepi asztalhoz. A szószóló megdorgálja a vőfélyt és felszólítja az új asszony előkerítésére...]

13.

Igaz-e, barátom, hogy rád is vót bízva,

De ha nem tudtál jól vigyázni reája?!

Már ha rá nem találsz még egy fordulóba’,

Úgy megbüntettetel tizenkét korbácsra!

65