Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
B. Kovács István: Egy 19. század eleji kéziratos vőfélykönyv. Adalék a gömöri lakodalmi szokásokhoz
B. Kovács István • Egy 19. század... Kisvőfély uram hamar olyan hírt hallott, Érchegyek közt látták őt a muzsikások. Ne késsék hát semmit, keresse fel ötét, Élőmbe ne jöjjön nála nélkül többet! VI. Fektetés [Az alábbi versezet tartalmilag hármas tagolású (2-2- 3), s bizonyára a szószóló válasza a vőfélynek hozzá intézett szavaira, amelyekkel háromszor is kéri a szószólót, hogy engedje meg a menyasszony kivezetését a hálókamrában várakozó vőlegényéhez. Úgy, ahogy ezt Balogh Sámuel is leírja.] 14. Tudom, jó barátom, hogy megfáradtatok, Már az álom miatt el is nyomattatott, De az első szódra még semmit se adok, Azért a lefekvő táncot csak járjátok! Magános élet, tudom, csak unalom, Melegítő nélkül bajos a nyugalom. A halászoknak is szükséges az álom, A muzsikásoknak pedig a cimbalom. A menyasszonyunknak látom a szeméből, Párjához igyekszik felgyűlött szívéből. Mert részt akar venni kettős öröméből, A páros életnek megegyezéséből. Kötelessége is az asszonyi nemnek, Mer ha nem szeretik, jól ráütögetnek. De vőfély uram is alázza meg magát, Még egy-két óráig jártássá a lábát! 66
