Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Timaffy László: Jelképek csallóközi és szigetközi népdalainkban

Timaffy László • Jelképek csallóközi...

„a népdalok életet hirdetnek, de el nem múló életet, őrzik az élet ünnepeit, hétköznapjait, bennük megelevenednek az ősi szokások, erkölcsök”.

Kodály mutat rá, hogy

„a magyar népdal nem osztályművészet, hanem az egész magyarságé. Az emberi érzések legszélesebb skálája kap hangot benne, s így az egész magyarság lelkét tükrözi, annak egyetemes része".

Egyetemessége mellett a magyar tájak, s a bennük élő nép sokszínűségét is mutatja, gazdag variációiban ráismerhetünk az egyes tájak, így a Csallóköz, a Szigetköz népköltészetének egyéni színeire.

A Csallóköz és a Szigetköz a Duna gyermeke. Vándorló ágaival, zátonyaival, szigeteivel építette fel hatalmas törmelékkúpját, rajta ezt a csodálatos vízivilágot, amely párját ritkítja Európában . A vizek között élő nép hagyományaiban a tájhoz hasonló sokszínűséget őrzött meg, ami meglátszik népköltészetében. Ezt erősíti Ág Tibor gazdag életműve is.

A táj és a természet szépsége erősen benne él az emberek lelkében, és ez ihleti dalait is.

Fújdogál a szél az Öregduna felől,

Elszakadtam régen a szeretőm mellől.

Anyám, édesanyám, engedjen elmennem,

Mert az édes rózsám sírva keres engem. (T.L.)

A szél a lélek jelképe, itt a bánatos léleké, a szeretője után vágyódó fiataloké. A szöveg és dallam hűen fejezi ki a bánatos, vágyakozó szerelmet.

104