Gyurgyík László: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján - Nostra Tempora 23. (Somorja, 2017)
A szlovákiai nemzetiségek településszerkezetének változásai az 1970. és az 1980 évi népszámlálás adatai alapján
Szlovákia nemzetiségei 19 Szlovákiában 1970-ben a lakosság 37,0%-a, 1980-ban 50,2%-a élt városokban. Tömegével épültek a városokban a panellakások, másrészt a települések összevonása révén jelentős számú lakost „nyertek” a városokhoz csatolt falvak lakosságával. Ezek az intenzív változások az évtized nagymértékű városodási folyamatait szemléltetik. 7. ábra. A városokban élő népesség aránya nemzetiség szerint 1970, 1980, % 90.0 80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10,0 0,0 Pl I i r i p r i i i i i i i i i i i i i i magyarok csehek szlovákok ukránok- németek lengyelek oroszok egyéb ismeretlen Szlovákia ruszinok Az egyes nemzetiségeknek az országoshoz viszonyított alul-, illetve felülurbanizáltsága igencsak különbözött. Amennyiben eltekintünk az egyéb kategóriába soroltaktól, akkor legurbanizáltabbak, legnagyobb arányban éltek a városokban a csehek. Ez a csehszlovák társadalomfejlődés múltbeli sajátosságaira vezethető vissza.10 Az országos értéktől kissé magasabb a szlovákok körében a városlakók aránya (38,3%, ill. 51,7%). De egyes kis létszámú szórványnemzetiségek tagjai is az országosnál magasabb arányban élnek városokban: németek(41,8%, ill. 55,6%), lengyelek (57,8%, ill. 66,8%), oroszok (39,0%, ill. 56,9%). A németek évszázadokon keresztül magasabb arányban éltek a többi nemzetiségnél a városokban, a többi szórványkisebbség esetében inkább egyfajta városok felé irányuló migráció a jellemző. A legalacsonyabb urbanizáltságú nemzetiség az ukránok-ruszinok (14,9%, ill. 36,5%), akik az ország egyik legelmaradottabb térségében éltek, s ez tükröződik településszerkezetükön is. A magyar lakosság alulurbanizáltságának szintén történelmi okai vannak.11 10 A csehszlovák állam kialakulása után Csehországból Szlovákiába jelentős számban érkeztek értelmiségiek: zömmel hivatalnokok, tanárok, művészek, akik elsősorban városokban telepedtek le. A szlovák állam időszakában számuk csökkent, de a háborút követő években újra emelkedett. 11 Az első világháborút követő néhány évben az országot elhagyó magyarok jelentős része városi polgár volt, továbbá a csehszlovák érában a magyarlakta területek városainak fejlődése messze elmaradt az északabbra található városokétól.
