Gyurgyík László: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján - Nostra Tempora 23. (Somorja, 2017)
A szlovákiai nemzetiségek településszerkezetének változásai az 1970. és az 1980 évi népszámlálás adatai alapján
20 A szlovákiai nemzetiségek településszerkezetének változásai... A nemzetiségek urbanizáltsági fokáról, városokban, illetve falvakban élők aránya szerinti megoszlásuknál még árnyaltabb képet kapunk, ha egy pillantást vetünk a nemzetiségi települések nagyságcsoportjai szerinti megoszlásának mintázataira (M5. és M6. táblázatok). 3.3.2. Etnikai térszerkezet A továbbiakban az egyes nemzetiségek települések szerinti etnikai térszerkezetét vizsgáljuk meg. Elemzésünkben a nemzetiségek etnikai térszerkezetét két szempont szerint vizsgáljuk meg: első megközelítésben a települések etnikai jellege szerint vizsgáljuk a nemzetiségek megoszlását.12 Vizsgálatunk második szakaszában a településeken élő nemzetiségek száma szerint vizsgáljuk meg az egyes nemzetiségek megoszlását. A szlovákiai nemzetiségeket 2 csoportba soroljuk. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek az etnikai térszerkezet teljes spektrumával rendelkeznek, azaz valamennyi kategóriába tartoznak olyan települések, ahol ezek a nemzetiségek élnek. Ebből a szempontból az első kategóriába csak 3 nemzetiség sorolható: a szlovákok, magyarok és az ukrán-ruszinok. A 2. csoportba azok a nemzetiségek tartoznak, amelyeknek torz az etnikai térszerkezete, azaz jobbára csak szórványjellegű településeken élnek, esetleg néhány további településen élnek még kisebbségben. A 3. táblázat adataiból láthatjuk, hogy a szlovákokon kívül a többi nemzetiség által lakott települések többségén az egyes nemzetiségek aránya kisebb, mint 10%, és a lélekszámúk kevesebb, mint 100 fő. A szlovákok esetében az ilyen települések aránya 1970-ben 5,2%-ot, 1980- ban 5,7%-ot tett ki. A magyarok által lakott települések többsége ebbe a csoportba tartozott (57,2%, ill. 58,7%). A többi nemzetiség közül még az ukránok-ruszinok aránya a legkedvezőbb: a szórványtelepüléseknek ebbe a csoportjába az általuk lakott helységek 75,5%,-a, ill. 80,7%-a volt. A további nemzetiségek által lakott településeknek több mint 90%-a tartozik ebbe a településcsoportba. Láthatjuk továbbá, hogy a szórványjellegű települések másik kategóriájába, ahol az egyes nemzetiségek aránya ugyan kisebb, mint 10%, de lélekszámúk magasabb, mint 100 fő, a településeknek egy viszonylag csekély része található: arányuk legmagasabb a csehek (3,0, ill. 3,5%) és a magyarok esetében (1,6%, ill. 2,1%). A többi nemzetiségek tagjai még ennél is kisebb arányban élnek ezeken a településeken. Olyan településekkel, ahol az egyes nemzetiségek enyhe kisebbségben élnek, már nem minden regisztrált nemzetiség rendelkezik. Az általunk vizsgált nemzetiségek közül a lengyelek által lakott községek egyikében sem haladja meg arányuk a 10%-ot. Azoknak a településeknek az aránya, ahol az egyes nemzetiségek enyhe kisebbségben (10-30%) élnek, legmagasabb az ukránok-ruszinoknál (8,3%, ill. 7,0%) továbbá a szlovákoknál (6,5%, ill. 6,2%), a magyaroknál (2,7%, ill. 3,1%) és az oroszoknál (2,7%, ill. 1,1%). Arányuk meghaladja az 1%-ot a németeknél (1,6%, ill. 1,4%). Acsehek által lakott helységek közül csak igen kis számú település tartozik ebbe a kategóriába (5, ill. 1 helység), ebből adódóan arányuk is elenyésző (0,3%, ill. 0,1%). Olyan településeken, ahol a vizsgált nemzetiségek aránya 30% és 50% között mozgott, 1970-ben 5, 1980-ban már csak 4 nemzetiség osztozott. A szlovákokon (4,0%, ill. 4,1%), magyarokon (4,2%, 4,0%), az ukránokon és ruszinokon (5,8%, ill. 4,1%) és oroszokon (1,1, ill. 1,0%) kívül 1970-ben még a németek aránya haladta meg 4 településen a 30%-ot (1,3%). Nagy 12 Lásd 2.1. pont, 8. lábjegyzet.
