Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
2.1 Nagyterek, térelképzelések Közép-Európában Hardi Tamás A földrajzi nagyterek fogalma A régiók fogalmának vizsgálatakor az alapvető problémát az adja, hogy rengeteg definíciót találhatunk rá. Különböző (rész)diszciplľnák, s a nem tudományos közbeszéd is eltérően definiálható területi egységekre alkalmazza a régió fogalmát. A földrajz egyik alapproblémája a komplex régiók meghatározása, a Föld régióinak szisztematikus körülírására. Az első modern kori kísérletet ennek a rendszernek a kidolgozására Humboldt és Ritter tette meg a 19. század első felében. Azóta sincs igazán egy általános megegyezés a „természetes régió” fogalmáról, egyáltalán arról, hogy a társadalomföldrajzban beszélhetünk-e „természetes” régiókról. Roxby (1926) javaslata, miszerint a természetes régió is szintetikus jelenség, s egyik oldalról a fizikai és biológiai jellemzők határozhatják meg, míg másik oldalról az emberi reakciók ezekre az alapokra. Mindenesetre ez a felfogás találkozik a német Naturgebiet és Naturraum fogalmával. A kulturális régió fogalma ugyanakkor teljes egészében az emberi tevékenység alapján határolja le a régiókat. Persze felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben mit értünk a „kultúra” fogalma alatt. Olyan tanult képességeket, viselkedésbeli sajátosságokat, emberi kapcsolatrendszereket, amelyek az emberek egy csoportjára jellemzőek. Ennek a térbeli vetülete is kimutatható. A kulturális régió pedig az a térség, amelyben valamely közös kulturális elem mindenhol megtalálható. Ezt a régiófelfogást alkalmazhatjuk a vizsgált térségeinkre, Közép- és Kelet-Európára, valamint a Balkánra. Itt beszélhetünk arról, hogy ezek a térségek olyan birodalmak részei voltak, melyek karakterisztikusan meghatározták az ott élők társadalmi viselkedését, hatalomhoz való viszonyát. A nemzetközi kapcsolatokban használatos régiófogalmakat Volgy et al. (2012) tekinti át, s öt csoportba sorolja. Ezek szerint számos definíció széles földrajzi klasztereket tekint régiónak, mint pl. Ázsia, Európa [sőt, Eurázsia együtt], Latin-Amerika. Ezeket „meta-régiók”-nak is tekinthetjük, tekintettel arra, hogy számos régiót foglalnak magukba (Putnam 1967; Lagos 2003; Karawan 2005). Mások a földrajzilag összekapcsolódó, államok közötti, intézményesített együttműködések tereit tekintik régióknak (Goertz-Powers 2009), avagy földrajzilag összefüggő biztonsági közösségeket (Buzan-Waever 2003), illetve olyan geopolitikai térségeket, amelyek felett egy regionális vagy globális hatalom
