Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
74 Hajdú Zoltán mények (Román Tudományos Akadémiai Földrajzi Intézete, egyetemi földrajzi intézetek és tanszékek) adva voltak. Erdélyt és a Kárpát-medencét illetően a romániai magyar földrajzi kutatások váltak egyértelművé (vállalva a Kárpát-medence egységét), míg a román kutatásokban inkább az államegység bizonyítása maradt meghatározó. Ugyanakkor a román tudományos és politikai elit körében egyre inkább polgárjogot nyert a Kárpát-medence mint egész (Stefan 2009). Az egyetemi kutatások (különösen Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad) jelentős mértékben érintik Erdély, és az Alföld földrajzi problematikáját, valamint a határokon átnyúló kapcsolatokat. Az egyetemi oktatás azért lényeges kérdés, mert a földrajzi képzésben részesülő egyetemi hallgatók száma az 1990. évi 400 főről 2010-re 20 ezer főre nőtt lanos, I. szerint. A romániai földrajzi kutatásnak és oktatásnak egyre erősebb lábakon álló része a magyar nyelvű földrajzi tevékenység. A romániai magyar kutatások és publikációk egyrészt a magyar térszemléletet viszik tovább, másrészt, különösen az alkalmazott és fejlesztési kutatások során a román szemlélet keretei között is dolgoznak. Ha a témánk szempontjából tekintünk át két, ma is a 8. osztályban használt, Románia földrajzát elemző tankönyvet (Mandrut 2008, Negut et al. 2014) akkor azt állapíthatjuk meg, hogy mindkettő megfelel technikai tekintetben a legszigorúbb európai elvárásoknak is. A „carpato-danubiano-pontic" meghatározással az ország földrajzi helyzetét „nevesítik” Európán belül. A Nyugatromán-alföld bemutatásakor az egyik tankönyvben (Mandrut 2008) megjelenik a „Campia Panonica (sau Campia Ungara) (Mandrut 2008, 26) kategória. Mandrut az I. fejezetben Románia földrajzi helyzetét először a világtérképén mutatja be áttekintő jelleggel topográfiailag, majd lényegesen nagyobb részletezettséggel Európán belüli pozícióit szemlélteti (1.2.3 ábra). A Negut és szerzőtársai által írt tankönyv nagyon részletes természeti földrajzi ismereteket ad. Természeti földrajzi tekintetben (II. fejezet) Románia meghatározó földrajzi tengelye a Kárpátok, s e mellett a Duna és a Fekete-tenger játszik kiemelkedő szerepet az ország elhatárolásában (1.2.4 ábra). A természeti földrajzi sajátosságokon kívül Romániát történelmi szálak fűzik a Balkán-félszigethez. A klíma elemezése során bemutatják, hogy Románia klímáját minden európai (északi, nyugati, déli, keleti) klímahatás érinti. A klíma bemutatása során jelenik mega legtöbb európai nagyrégió említése. A vízrajzi viszonyok elemzésekor megjelenik a Duna-medence egésze, s az, hogy az ország a Fekete-tenger vízgyűjtőjébe tartozik. A növény- és állatvilág, valamint a talajok bemutatásakor érzékeltetik azt, hogy minden európai hatás megjelenik hosszabb távon Romániában. A tankönyv III. nagy részét az ember- és gazdasági földrajz képezi. A dákoromán folytonosság megközelítése alapján mutatják be a népesség történeti alakulását, a demográfiai folyamatokat a mai országterületre átszámítva kezelik. A IV. fejezet összegzi Románia helyzetét Európában és a világban. Európán belül három geoökonómiai tengelyt határoz meg (kelet-nyugat tengely, tengeri tengely, belső folyóvízi tengely) s megállapítja, hogy mindhárom érinti Romániát. Az V. fejezet a belső regionális sajátosságokat szintetizálja. A tankönyvek térszemlélete kikényszerítetten román, a földrajzi nevezéktan is román. A 2015. évi érettségi vizsgák földrajzi anyagát összefoglaló kötet is teljes egészében
