Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
A szomszédos országok középiskolai földrajzi tankönyvei...73 Igazán kényes kérdés az ország történeti-területi formálódásának a bemutatása (1.2.2 ábra). Az ábra alapján a diákok fő vonalaiban el tudnak igazodni az ország területi rendjének formálódása kérdéseiben, de teljes körű részletezésre nem kerül sor. Az ukrán történeti-földrajzi szemlélet így több specifikus elemet hordoz. A Kárpátokon túli területek megjelennek ugyan a térképen, de ennek a részletesebb bemutatására sem kerül sor. 1.2.2 ábra: Ukrajna történelmi-területi régiói Érdekes megoldása a tankönyvnek, hogy csak az ország legfontosabb oblasztjait elemzi, a „saját oblaszt” bemutatásához, elemzéséhez csak a fő tematikai egységeket adja meg. A saját régió elemzését elősegíti a közigazgatási egységek legfontosabb adatait bemutató táblázatos melléklet. Románia A 19. század második felétől kezdve a román földrajz20 és a középiskolai román földrajzi tankönyvek jelentős szerepet játszottak a nemzeti egység és az államegység megkonstruálásában (Egresi 2012). A román oktatási hagyományban ez a folyamat nem szakadt meg lényegében, a földrajzoktatás nemzeti karaktere kiemelkedő maradt folyamatosan. A román rendszerváltásban az egész romániai (román, magyar, német) földrajztudomány részt vett, s a tudomány maga is rendszerváltásra kényszerült. Az alapvető intéz20 A román földrajzoktatás térszemléletéről további elemzések olvashatók kötetünk III. fejezetében, a Románia belső tagolódásáról szóló alfejezetben. Forrás: Pestushenko-Uvarova 2009,18.
