Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
72 Hajdú Zoltán periférikus.17 Témánk szempontjából fontos, hogy a középiskolák 10. osztálya számára készült földrajztankönyv szerint Európa három nagy egységre (Nyugat, Közép, Kelet) tagolódik, s Ukrajna Belorussziával és a Baltikummal együtt Közép-Európa része. A földrajzi iskolai oktatásban így Ukrajna „leválik” Kelet-Európáról, melyhez Oroszországot sorolják. Kárpátalja tekintetében az ukrán nemzetállam idealizálása történik meg. A földrajzi térszemlélet és névanyag teljesen ukrán, nem igazán van tekintettel más földrajzi szemléletekre. A Kárpát-medence nem képezi önálló elemzés tárgyát. Ukrajnában a nyelvtörvény a többi szomszédos államhoz hasonlóan az ukránosítás egyik legfontosabb eszköze. Alapvetően nem a magyarok, hanem a legnagyobb lélekszámú kisebbség, az oroszok ellen irányul az ukránosítási törekvés. Ennek a keleti területeken feszültségkeltő hatásai voltak és vannak. A magyarországi földrajz érdemi szerepet játszik Ukrajna vidékföldrajzi kutatásában, valamint az ország modern tematikájú atlaszának elkészítésében. Kárpátalja tekintetében megjelenik a kettős térszemlélet. A középiskolai oktatásban a 8. osztályban tanítják Ukrajna természeti földrajzát,18 mely minden tekintetben korszerű szemléletet, komplexitásra való törekvést tükröz. A tankönyv 240 oldal terjedelmű, már-már meghaladja a középiskolai tananyag szintjét, ennek ellenére az ország nagysága, sokszínű geológiai felépítése és tagolt természeti földrajzi részstruktúrái miatt csak nagyon általános és rövid részek utalnak a Kárpátokra, illetve a Kárpátokon túli területekre. Az ország társadalmi, gazdasági, politikai földrajzát a 9. osztályban tanulják a diákok. A tankönyv egyik szerzője ugyanaz, mint a természeti földrajzié. Ha részleteiben megnézzük a legszélesebb körben használt, 2014-ben már sokadik kiadásban megjelentetett 288 oldalas középiskolai tankönyvet,19 akkor azt állapíthatjuk meg, hogy még egyaránt vannak hagyományosnak tekinthető „szovjet” elemei, illetve a megújulás irányába történő elmozdulások. Az Ukrajna gazdasági és társadalmi földrajza tantárgy három nagy szerkezeti egységben (gazdasági földrajz, társadalomföldrajz, népesség) elemzi az ország struktúráit. Mindegyik tekintetben az ország teljes folyamatainak a bemutatása szerepel, így részletezésre igazán nem marad lehetőség. Az ország földgömbi, Európán belüli helyzetét a tankönyv térképileg teljesen korrekt módon határozza meg, ez teljesen természetesnek tekinthető. Az ország közigazgatási beosztásának részletes közlése, az adminisztratív struktúrák kiemelése a független ország megismerése szempontjából fontos a diákok számára. Az ország földrajzi meghatározása tekintetében az alapkérdés az, hogy Ukrajna Kelet-Európa avagy Közép-Európa része. (A tankönyvek egy része Kelet-, másik része Közép-Európába helyezi az országot.) E kérdéskör az „Ukrajna geopolitikai helyzete” elemzésekor (Pestushenko-Uvarova 2009, 11-13) éleződik ki. A tankönyv inkább Közép-Európa, az Európai Unió, semmint Oroszország, a Független Államok Közössége irányába „mozdítja el az országot". Magyarország az ország egyik szomszédjaként kerül inkább csak említésre, semmint elemzésre. 17 Fedinec Csilla földrajzi tankönyvelemzése az 1990-es és 2000-es évek végének teljes földrajzi tankönyvállományára kiterjedt. Kárpátalján és a magyar iskolákban viszont kényes kérdés a Kárpát-medence ismertetése. 18 http://gbooks.inua/pidruchniki-dlya-klassu/fizichna-geografiya-ukrajini-8-klas-shish 19 http://gbooks.inua/pidruchnikl-dlya-klassu/geografiya-9-klas-pestushenko.html
