Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 39 vákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia) jelentette. Úgy ítélte meg, hogy Németország nem lehet része Közép-Európának, mert önálló egység és hatalmi tényező. Atlaszaiban a térség korábban nem látott mélységű elemzését végezte el, s úgy vélte, ennek a régiónak a saját útját kell járnia. A két világháború időszakában a magyar földrajztudomány - elsősorban Teleki személyén és politikai munkásságán keresztül - jelentős hatást gyakorolt a politikára és a közgondolkodásra. Mind a háború előtt, mind pedig a háború alatt a területi revízió határozta meg a magyar földrajztudomány törekvéseit. Az ország és a földrajztudomány tragédiája is, hogy ismét rosszul mérték fel a nemzetközi folyamatokat és erőviszonyokat, s Magyarország ismét a vesztesek között találta magát. A magyar földrajztudomány jelentős mértékben hatott a történeti gondolkodásra. Baráth Tibor alapvetően tájföldrajzi alapokból kiindulva fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar országépítés filozófiáját.31 Úgy vélte, hogy a földrajzi tér határozta megjelentős részben az államfejlődési folyamatokat. Azok hosszú távú befolyásolása, alakítása tudatos volt. A győztes utódállamokban mind a tudományos földrajzi kutatásban, mind pedig a középiskolai oktatásban az új állam területi ideájának, egységének a megalapozása került előtérbe, illetve vált szinte kizárólagossá. Sem Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia politikai elitjei, sem pedig tudományos képviselői semmilyen tekintetben nem vállaltak térközösséget a területi revíziót hangoztató magyar földrajzzal és a magyarországi oktatásban megfogalmazott történelmi Magyarország (Kárpát-medence) képpel. Újragondolások és visszatérések, 1944-1989 1944 végén már minden, reálisan gondolkodó magyar politikus és értelmiségi tisztában lehetett az újabb háborús vereséggel, s a kiutat az együttműködés, s nem a konfliktusgenerálás irányában kezdte el keresni. Többféle területi kategória (Közép-Duna-medence, Kárpát-medence, Dunatáj, Balkán, Belső-Európa, Kelet-Közép-Európa, Kelet-Európa) jelent meg az együttélés új lehetőségeinek mérlegelésekor. Mindegyik kategóriának - ha különböző tartalmakkal is - kivétel nélkül voltak tudományos, részben politikai előzményei Magyarországon is. A háború után a térség egésze szovjet katonai megszállás alá került. A kialakuló, majd külső és belső viszonyrendszerében formálódó „szocialista táboron belüli határok” funkciói is nagy átalakulásokon mentek át. A legalapvetőbb fordulatot Jugoszlávia 1948 nyarán történt kiközösítése jelentette. AII. világháború utáni fejlődés ismét új, korábban nem ismert funkcióval ruházta fel a magyar-osztrák államhatárt, mely fokozatosan „világrendszer-elválasztó” jelentőséget kapott, annak időszakonként változó, de alapvetően negatívnak tekinthető következményeivel együtt. A magyar társadalom, a magyar tudományos és politikai élet egyaránt kereste a háború utolsó szakaszától (Németország és szövetségesei biztos vereségének a tudatában) és közvetlenül a háború után (amikor még nem vált egyértelművé a szovjet megszállási zóna 31 A földrajztudomány felfogása jelentős hatást gyakorolt a történettudományra. Baráth Tibor 1943-ban az egész magyar államfejlődés és országépftés történetét a Kárpát-medence keretei között gondolta végig.
