Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

364 Uszkai Andrea

gazdasági korszakba lépett. A földbirtoknak a középkori terhektől való felszabadítása, a földesúri joghatóság megszüntetése, a politikai közigazgatás szervezetének folyamatos javulása, az alkotmányos állapotok s az aiaptörvényileg biztosított jogok jellemezték ezt az időszakot (Mayer 1888). Az első világháborút követően Günd környékének egy részét Csehszlovákiához csatolták. Hivatalosan 1918 óta szövetségi tartomány. 1920-ban Bécs közigazgatásilag különvált tőle. Ausztria német megszállása, az Anschluss (1938-1945) idején a Reichsgau Niederdonau (Alsó-Duna Birodalmi Kerület) része lett. Bécs javára 1938-ban területeket engedett át, 1945-től ismét szövetségi tartomány lett, majd az 1954-es közigazgatási reform során elveszített területeinek nagy részét visszakapta (Britannica Hungarica I. 1994). Négy tájegységre szokás tagolni: délkeleten van a sűrűn lakott Industrieviertel; délnyugaton az Északi-Mészkő-Alpok vonulatai által uralt Mostviertel (’mustvidék’); északkeleten, a Dunától északra a dombos Weinviertel (’borvidék’); északnyugaton pedig a középhegységi jellegű Waldviertel (’erdővidék’) (3.9.13 ábra). Alsó-Ausztria legmagasabb hegye a Schneeberg (2076 m). A tartomány székhelye 1986 óta Sankt Pölten. (Espolarte 2015). Alsó-Ausztria a Bécsi-medence kedvező földrajzi adottságaira és Bécs felvevőpiacára támaszkodva az ország éléskamrája (Probáld-Szabó 2014).

3.9.13. ábra: Alsó-Ausztria négy fő tájegysége

Forrás: http://www.mostviertel.com/mostviertel/index.php?CID=2703