Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Szlovénia földrajzi terei 337 A városi lakosság aránya széles értékhatárok között mozog. Míg a főváros régiójában megközelíti a 70%-ot, addig a Muravidék régióban 30% alatt marad (3.8.5 ábra), természetesen ehhez tudni kell, hogy a szlovén statisztika mely településeket tekinti városoknak. 3.8.5 ábra: Az urbánus lakosság aránya a szlovén régiókban, 2011 Forrás: A Szlovén Statisztikai Hivatal adatai alapján Hardi T. szerkesztése. Az országban két nagyobb város található, Ljubljana (a város 280 ezer fős, a teljes urbánus térség 550 ezer fős) és Maribor (119 ezer lakos, agglomerációjával együtt 200 ezer lakos). A többi város kimondottan kisméretű, így a szomszédos országokban, a határok mentén elhelyezkedő nagyobb városok befolyása nagy (Graz, Trieszt). A szuburbanizáció jelensége szinte az összes nagyobb szlovén várost érinti. Szuburbán településekkel találkozunk Ljubljana, Maribor, Izola, Jesenice, Lendva, Piran, Radlje, Ravne na Koroškem, Tržic, Kranj, Celje és Nova Gorica környékén (Pák 1998). A két nagyváros (Ljubljana és Maribor) körül kialakult gyűrűk a szlovén települések hatodát és a lakosság 52%-át tömörítik, s az ország területének 18%-ára terjednek ki. A lakosság száma itt lényegesen gyorsabban nő, mint a többi városban. A városok körüli szuburbán települések lakosságszámnövekedését nemcsak a központi városokból kiköltözők, hanem a vidékről betelepülők is növelik. A munkahelyek kétharmada is ebben a zónában található. A migráció célterületei a nagy, agglomeratív zónák és a fő közlekedési korridorokhoz közelebb fekvő települések. Az agglomerálódási folyamat elsősorban Ljubljana környékére jellemző (Domžale és Kamnik, Vrhnika, valamint Škofja Loka és Grosuplje felé), valamint a tengerparton, a Dráva mellékén, továbbá jellemző még az alábbi területeken: Krško-Brežice, Koroška és a Vipava-völgye. Az ország keleti felében Maribor és környéke alkot jelentősebb városias térséget (Drávavidék régió). Mariborhoz erősen kötődnek a szatelitvárosok, mint Ptuj,
