Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
338 Bali Lóránt - Hardi Tamás Slovenska Bistrica, Lenart és Radlje ob Draví. A régió lakosságának mintegy 40%-a él városi településeken. Koroška régióban Dravograd, Ravne na Koroškem és Slovenj Gradée agglomerációja mintegy 46 ezer lakost tömörít, a régió lakosságának 38%-át. A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás hatására a szlovén városok is radikális változásokon mentek át. A folyamat már a nyolcvanas évek végén megkezdődött, elsősorban a megújulásra képtelen ipari ágazatokban, a fém- és a textiliparban. A változás különbözőképpen érintette a nyolc nagyobb várost (Celje, Jesenice, Koper, Kranj, Ljubljana, Maribor, Ptuj, Trbovlje). 1988 és 1996 között az összes foglalkoztatott száma Jesenicében csökkent a legkisebb mértékben (20,9%-kal, míg Mariborban, a második legnagyobb szlovén ipari központban a legnagyobb mértékben (45,7%-kal). Hasonlóképpen az ipari munkahelyek is Jesenicében csak 10%-kal, míg Mariborban 62,2%-kal csökkentek. Mind a nyolc városról elmondható, hogy az ipari munkahelyek száma lényegesen nagyobb mértékben csökkent, mint az összes munkahelyek száma. Gazdasági fejlettségi különbségek a régiók között A fent vázolt térszerkezeti okok és folyamatok befolyásolták az ország fejlettségi különbségeinek kialakulását is. Lényegében a két NUTS2 régió az ország fejlett, s kevésbé fejlett területeit foglalja egységes keretbe. Ha a régiókban előállított, egy lakosra jutó bruttó hazai terméket (PPS) vizsgáljuk, akkor a nyugati régió az uniós átlagnál fejlettebb, míg a keleti régió az átlag 72%-át éri el. A keleti régióban megtermelt bruttó hazai termék (PPS) a nyugati régió 68,7%-ának felelt meg 2009-ben. A NUTS2 szinten tehát lényegesen kisebbek ezek a differenciák, mint pl. Magyarországon. Ugyanakkor a két nagy régió közötti különbség növekedett 2000 után, mivel az ezredfordulón a keleti országrészben megtermelt GDP (PPS) még a nyugati 71,7%-át tette ki. A különbségek enyhe növekedése mellett látható, hogy a fejlődés sem teljesen töretlen. Az EU27 átlagához képest a legjobb arányokat 2008-ban érte el az ország, amikor a nyugati régió az EU27 átlagának 109%-án, míg a keleti a 75%-án állt. A válság hatására 2009-re ezek az arányok romlottak (3.8.6 ábra). A NUTS3 szintű régiók fejlettségi különbségeit a GDP-adatok alapján vizsgálhatjuk. Ahogy a NUTS2 szintnél, úgy itt is világosan látszik a nyugat-kelet fejlettségi lejtő. A legszegényebb régió (Muravidék) és a leggazdagabb (Közép-Szlovénia) között 2009-ben a megtermelt GDP (euró/lakos folyó piaci áron számítva) alapján 2,17-szeres különbséget mutathatunk ki. (Ebben az időben pl. Magyarországon Budapest és a legfejletlenebb megye között 4,14-szeres, Szlovákiában 4,24-szeres volt a különbség. Igaz, hozzá kell tennünk, a különbségeket részben az okozza, hogy Magyarországon és Szlovákiában a fővárosok, Budapest és Pozsony önálló NUTS3 egységnek számítanak, míg Szlovéniában Ljubljana a központi régió része, így a főváros magas GDP értékét a környező térség alacsonyabb értéke csökkenti.) Láthatjuk, hogy a fejlettségbeli különbségek növekedtek az elmúlt évtizedben. Szlovéniában a különbség mértéke 1996-ban csak 1,85, Szlovákiában 3,25, míg Magyarországon 3,08 volt. A GDP növekedési ütemét vizsgálva a szegényebb és a gazdag régiók között egyaránt találunk gyorsan növekvőket. Az igazán gyors növekedést Dél-Szlovénia, valamint a fejlett ipari központok tudták felmutatni, vagyis Maribor és Ljubljana térsége. A leggyorsabban növekvő régió 1996 és 2009 között a Spodnjeposavska (118%-kal növekedett), a
