Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
324 Bati Lóránt Ebből adódóan a horvátországitól eltérő térszervező folyamatok indultak el. Szlavónia területén már I. (Szent) László király uralkodása alatt megindult a királyi vármegyerendszer kialakulása. A legfontosabb vármegyék a következőek voltak: Zágráb, Kôrós-Križevci, Varasd-Varaždin, Dubica, Orbász-Vrbas, Szána-Sana, s emellett valószínűleg Pozsega és Valkó vármegye. Az egyes horvát területeket a mindenkori magyar királyok a bánok útján kormányozták vagy pedig hercegségként (dukátus) kapták meg.1 A 13. századra vált véglegesen szét a szlavón és a horvát-dalmát báni tisztség. Szlavónia szerves együttfejlődést mutatott a Magyar Királyság centrumterületeivel. Míg a Gvozdon túli Horvátországban az Aranybulla rendelkezései ismeretlenek maradtak, addig ott jelentős hatást gyakoroltak. Károly Róbert uralkodása idején teljesen megszilárdult a magyar királyi hatalom a Dráva és a Száva folyó közötti területeken. Fia I. (Nagy) Lajos a Nápollyal tartandó kapcsolatok miatt lényegesnek tartotta az Adria parti városok megszerzését. Ennek első lépcsője volt Lika, Knin környéke, valamint Ostravica fennhatóság alá vonása. 1357-ben Lajos az oldalára állította Split, Trogir, Šibenik, Nin, Zadar városát. Az 1358. február 1-jén megköttetett zárai béke értelmében a dalmát szigetek Durazzo (Durres) határáig a horvát-magyar király kezére kerültek. így dalmát városok egyesültek Horvátországgal, valamint Szlavóniával (Sokcsevits et al. 1994) (3.7.2 ábra). 3.7.2 ábra: Horvátország a Zadari béke (1358) után Forrás: Sokcsevits-Szilágyi I-Szilágyi К 1994,103 Az államtest fejlődése szempontjából nem térünk ki külön a török hódoltság során végbement folyamatokra. I (Nagy) Lajos halála után folyamatosan erősödött az török birodalom nyomása és terjeszkedése. A 1683-1699 között zajló falszabadító háború során 1 Későbbi királyaink közül Ili. Béla, Imre, II. András, IV. Béla volt szlavón herceg. Horvátország a Zadari béke (1358) után
