Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Horvátország közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása... 325

Horvátország és Szlavónia majdnem teljes területe felszabadult. Egyes részei török uralom alatt maradtak (ma Bosznia területét képezik). A dalmát tengerpart Dinári-hegységig húzódó része pedig Velence fennhatósága alá került.

Az ország térfejlődése és a regionális önazonosság-tudat alakulása szempontjából lényeges lépcső volt 1746-ban a Katonai Határőrvidék (Vojna Krajina) létrehozása. Területi alapon 11 ezredre osztották e térséget, amelyet csak a 19. században egyesítettek Horvátországgal. A másik lényeges pont Fiume esete, amely 1776-ban szabad kikötővárosként a környékével együtt a magyar koronához csatoltatott (3.7.3 ábra).

3.7.3 ábra: Horvátország és a határőrvidékek a 17. század végén

Forrás: Sokcsevits-Szilágyi I.-Szilágyi K. 1994,123.

Az 1790-1848 közötti időszakot a horvát-magyar viszonyrendszerben az úgynevezett közjogi vitának hívjuk, ennek egyik lényeges sarokpontja volt Alsó-Szlavóniának, azaz a Vojna Krajinának a hovatartozása. Rendkívül nagy feszültséget keltett, a lakosság 50%-a horvát volt, míg a 33%-a szerb. Az 1849-es oktrojált alkotmány alapján Horvátország, Szlavónia, Fiume, a Tengermellék és a Katonai Határőrvidék egyesült, ez azonban az 1850 áprilisában kiadott uralkodói pátens alapján megszűnt. Az 1868-as kiegyezést követően 1881-ig a határőrvidék fokozatosan visszakerült Horvátország polgári közigazgatási kereteibe, illetve Horvátországhoz csatolták Szlavóniát (Szerém, Pozsega, Verőce vármegyéket). Muraköz Zala vármegye része maradt, Fiume pedig corpus separatumként Magyarország részét képezte. Dalmácia 1918-ig kvázi osztrák tartományként működött (Illés 2010; Sokcsevits 2011; Gulyás 2013).

Az első világháborút követően létrejött délszláv állam az 1921. június 28-án Szent Vid napján kelt alkotmánya értelmében egy szerb dominanciájú unitárius állam lett. A szerb centralista politika hatására erős horvát ellenállás bontakozott ki, mivel e két nemzet rendelkezett a legnagyobb dominanciával. A parlamenti demokrácia csődöt mondott, s a

Horvátország és a határőrvidékek a 17. sz. végén