Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
300 Miklósné Zakar Andrea - Albert András egy régión belül, amely régiót nem lehetne etnikai alapon létrehozni” (Çtef 2002c, 1). Ilyen formában az ország alkalmas lehet a föderalizálásra vagy regionalizálásra. Az olasz regionalizmus tapasztalatairól és sikeres reformjairól szintén Traian Çtef adott számot (Çtef 2002a), aki a románul is megjelent Robert D. Putman tanulmányát elemezte, amely egy huszonöt évig tartó kutatás eredményeit taglalta. Ez a kutatás kimutatta az olasz rendszer hathatóságát, és Çtef éppen ezt a rendszert tartaná Románia számára is kivezető útnak a hihetetlen mértékű centralizmus, a korrupció, illetve a hatástalan és így működésképtelen intézményi struktúra világából. A Provincia 2002/2-es száma kiemelten foglalkozott a 2001-es olasz alkotmányreformmal, leközölve az adott reformmal megbízott parlamenti különbizottság két referensének írását, amely az olasz parlament előtt is elhangzott. A versenyképes demokrácia címmel bíró dokumentum logikus érveléssel igyekszik alátámasztani azt, hogy miért fontos széles körű autonómiát biztosítani az állam alatti egységeknek egyfajta ún. új föderális megegyezés alapján. Emellett a Provincia részleteket közölt az olasz alkotmányból, melynek ez irányú módosításai 2001. október 18-án léptek életbe. A megfelelő párhuzamok levonása okán ugyanakkor részleteket közöltek a román alkotmányból is, amely részlet tartalmazta a prefektusi rendszer leírását, mely a megyékben és a fővárosban a kormány kinyújtott csápjaiként működik. Érdekes tanulmányt közölt az Altera 22/23-as száma egy dél-tiroli szakember tollából. Christoph Pann szociológus, akinek a témában tartott előadását a 2003-ban Tusnádfüdőn rendezett nyári egyetemen is hallhatták az érdeklődők, kifejtette, hogy bár a dél-tiroli autonómiát a nemzetközi szakirodalom modellnek tekinti, ő ezt túlzónak találja. Hangsúlyozta, hogy Dél-Tirol nem akar tökéletes modell lenni, csak egyike azon kevés pozitív megoldásoknak, amelyek az autonómia lehetőségeit használták a kisebbségek védelme érdekében (Pann 2003). A devolutív angolszász lehetőség Molnár Gusztáv írásában (Molnár 1997) vált modellértékűvé Románia számára. Molnár a huntingtoni kulturális/civilizációs „törésvonal"elmélet alapján vélte úgy, hogy Erdély ezen törésvonal okán válik olyan speciális tartománnyá Románián belül, amely indokolja a devolutív modell alkalmazását. A skót devolúcióról és Tony Blair erre irányuló politikájáról Mihai Lucaciu is beszámolt a Provincia hasábjain. Skócia helyzete és autonómiája a Thatcher-kormány alatt kifejezetten tabunak számított. Blair, aki „arról próbál meggyőzni bennünket, hogy a történelmet azok az erős vezetők írják, akik készek kockáztatni”, valóban kockáztatott 1997-ben, amikor útjára indította a brit devolúciót. Ezzel bebizonyította, hogy egy unitárius állam devolúciója nem fenyegeti az ország integritását, ellenkezőleg, enyhíti a regionális elégedetlenséget, valamint pozitív hatással van a brit identitásra is (amelyet itt értelmezhetünk transzetnikus identitásnak is). „A devolúció brit identitásra kifejtett hatását úgy értékelik, hogy az megerősíti a létező komplex lojalitásokat” (Lucaciu 2002, 14). A brit modell Romániára való alkalmazásának lehetőségével vitázott Antonela Capelle-Pogáceanu, aki nem ugyanazokat a körülményeket, jellemzőket látta Erdély esetében érvényesülni, mint pl. Skócia esetében: Skócia esetében nincs skót anyaország, mintamilyen Magyarország az erdélyi magyarok számára (Capelle-Pogáceanu 1998). Egy vele készült interjúban Románia föderalizálási lehetőségeit teljesen elvetette Andrei Pleçu, Románia volt külügyminisztere, aki már eleve „naturaliter föderalistá”-nak nevezi Romániát, ahol nem szükséges ilyen modellek alkalmazása, mert a beindult decentralizációs folyamat eleve figyelembe veszi a területi sajátosságokat, különbségeket (Molnár 2002). A romániai decentralizációs folyamat a Provincia hasábjain azonban inkább bírála
