Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
242 Miklósné Zakar Andrea annál nagyobb fokú modernitásról tesz tanúbizonyságot. A felmérés alapján a legjobb értékeket Erdélyben mérték, ezért a kutatás következtetései szerint Románia régiói közül Erdély tekinthető a legmodernebb térségnek Romániában (Baciu-Asandului-lacobifá 2009). Minden felmérés és minden leírás alapvetően a romániai történelmi régiók közötti gazdasági, társadalmi, kulturális és mentalitásbeli különbségeit mutatja be. Hiába telnek el az évtizedek, hiába sújtott le minden térségre a kommunizmus „kiegyenlítő” hatása, a különbségek napjainkig fennmaradtak. A „fara” mentális terei:1 A fara sajátos mikrotérség, melynek történelme a középkorig nyúlik vissza. A középkorban adminisztratív-politikai szerveződési rendszerként működtek, de egy-egy ilyen térség sajátossága az azonos hagyományok, szokások, népviselet megléte is. Szám szerint 18 ilyen térséget számlálunk jellemzően hegyvidéki elhelyezkedés mentén (Pavel 2012, Cocean 2012). A tarák szisztematikus feltérképezését és vizsgálatát Pompei Cocean kolozsvári geográfus indította útjára, és doktoranduszhallgatók segítségével minden ilyen térségről diszszertációk, illetve ezek alapján monográfiák készültek (lásd például: Pu§ca§ 2007, Pavel 2012, Pop 2011, Vílcea 2012). Több román szakértő a román civilizáció bölcsőjének tekinti ezeket a térségtípusokat, amelyekben a román közösség egyénei közötti kapcsolatok fejlődtek, illetve a középkortól a jelenig húzódó történelme okán a kontinuitáselmélet egyik megcáfolhatatlan alapkövét látják a létezésében, mivel a szakemberek szerint a román nyelv és nép genezisében nagy szerepet játszottak, a román nép születésének, formálódásának első regionális megnyilvánulásaiként tartják őket számon (Surd 2005, Puçca§ 2007). A fara térségtípusnak mindig volt egy központi települése, amely védelmi, politikai és gazdasági funkciókat látott el, vagyis a hatalom helyszíneiként értelmezhetőek egy-egy sűrűn lakott agrártérségben (Surd 2005). A szakirodalom kihangsúlyozza a térség védelmi funkcióját, amely a hegyvidék által biztosított, így az ott élő közösségek hathatósan védekezhettek a vándorló népek ellen is, de néhány kivétel is akadt ebből a szempontból, például a Tara Mofilor, Tara Hafegului, Tara Zarandului és Tara Beiuçului (Pu§ca§ 2007). Több szakirodalmi feldolgozásban is utalást találunk külföldi párhuzamokra, amelyek a fara jelenségét más országokban fellelhető térségtípusokkal rokonítják. Ilyen rokonságot vélnek felfedezni a francia 'pays’, az olasz 'paese', a spanyol 'pais', a német 'land', valamint az orosz 'crai, strana’ esetében (Pavel 2012, Puçcaç 2007, Pop 2011, Cocean 2012). A farák a földrajzi információ bázisai, egy meghatározó genetikai-földrajzi kódot jelentenek, amely mentális térré alakult. Ez a térségtípus még mindig a területi identitás és a román kontinuitás hordozója a román szakemberek szerint (pl. Tara Maramureçului - maramure§an - máramarosi; Jara Mofilor - mof - móc), illetve olyan „területi prototípusok", amelyeken új regionális struktúrák épülhetnek vagy újraépülhetnek (Surd 2005, 48). A fara szó etimológiailag a latin „terra” szóhoz köthető, amely a neolatin nyelvek többségében ’föld’-et jelent, a román nyelvben mindez kibővül a 'régió, vidék, terület, ország, 1 Nem fordítjuk le a román szót magyarra, mert félreérthető lehetne, ugyanis ugyanez a szó jelent ’országot’ is. Az angol nyelvű szakirodalomban néha a román szerzők lefordítják a szót a következő szavakat használva: country, land.
