Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Térfelfogások, terek, régiók Romániában 243

síkság' jelentésekkel. De feltűnő a tara és a tárán (földműves) szavak etimológiai rokonsága, vagyis közös etimológiai gyökérből ered a 'föld' és annak 'művelője, az emberi tényező’ megnevezése is. A területhasználat a tara térségtípus esetében vegyes volt, a térség domborzati meghatározottságától függött, és összességében hármas használat jellemezte őket: agrártermelés - erdőgazdálkodás - állattenyésztés (Puçcaç).

A tara név különböző konnotációkkal bír:- sík terület, a hegyvidék ellentéte, amely kedvez a mezőgazdasági termelésnek (népi értelmezés);- középkori adminisztratív-politikai forma;- egy nép által lakott térség, amely adminisztratív és politikai értelemben országgá szerveződik;- egy hely, valaki született vagy él ('haza' értelemben);- vidéki térség;- etnográfiai mentális tér: azonos hagyományok, szokások, népviselet (Pavel 2012).

Genézisét tekintve egyes vélemények szerint a tara kialakulásának alapját a faluközösségek és azok szövetségei alkották, és mai napig konzerválják a nemzethez-nemzetséghez való tartozást, „a román spiritualités legfontosabb őrzői” (Puçcaç 2007, 16).

A 18 tara legtöbbje a hegyvidék és az alacsonyabb fekvésű domborzati forma találkozásánál jött létre, mely által ki tudták használni mindkét forma előnyeit: a hegyvidék védelmi funkcióját és a síkvidék termőföldjeit. Több kísérlet is született a domborzat alapján történő tipizálásra, ezekből kettőt emelünk ki, miközben fontos megjegyezni, hogy a tara minden esetben egy speciális hegyvidéki civilizációt konzerváló téregység (Pavel 2012).

A hegyvidék, különösen a Kárpátok a román nép számára archetipikus mentális térség, kiemelik a menedékhely funkcióját, amely a hegyvidéki nép számára biztosítékul szolgált különösen a népvándorlások korában. Ennek a speciális mentális térnek számos olyan jellemzője van, amely okán külön elemzendő és értékelendő:- a speciális mesterségek megjelenése az egyik fő különlegesség: az állattenyésztés, a fafeldolgozás és a bányászat kiemelendő;- a felhalmozott hagyományok és szokások szintén megkülönböztető jegyként szolgálnak: például a pásztorok fesztiváljai és vásárai;- sajátos mitológia térnyerése: a szellemek, tündérek, farkasemberek, törpék benépesítik a hegyvidéki nép fantáziáját, meséit, balladáit;2- a föld mint tulajdon ideájának megjelenése: a „mi földünk” érzete, a románság erdőkhöz, hegyekhez való kötődése kiemelendő (Cocean 2006).

Több kísérlet született az elemzett térségtípusba tartozó 18 (ara osztályozására, ezekből kettőt mutatunk be.

Az egyik tipológiai kísérlet három csoportba osztja őket:

1. hegyvidék és alacsonyabb fekvésű terek kombinációja (Kárpátok belső ívében): Tara Násáudului, Tara Lápu§ului, Tara Chioarului, Tara Ha(egului, Tara Amla§ului;

2. előbbiek megduplázódó terei a Kárpátok külső ívében: Tara Zarandului, Tara Severinului, Tara Vrancei, Tara Beiuçului, Tara Oaçului, Tara Silvaniei;

3. hegyvidéki térségek: Tara Maramureçului, Tara Mo(ilor, Tara Almájului, Tara Lovi§tei, Tara Dornelor. (Pavel 2012)

2 A leghíresebb román népballada, a „Miorita” történéseinek helyszíne is a hegyvidék