Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

238 Miklósné Zakar Andrea

3.4.3 ábra: A történelmi Erdély (nyugatról vastag vonallal határolva) és a mai Erdély határai

Forrás: http://sites.google.com/site/dumitrufa/_yrsrc/1271968148945/a-firtos-es-koernyeke/ Erdely-16-sz.jpg

A történelmi Bánát a Maros, az Al-Duna, a Tisza és a történelmi Erdély között terül el, de a trianoni határok kettészelték. Egyik része Romániához, a másik Jugoszláviához került. A térség híres gazdasági fölényéről, amelyet már a 19. században kivívott magának. A bánáti társadalom sajátos multikulturális közege a románok, svábok, magyarok, szerbek, bolgárok és szlovákok egyedi egyvelegét jeleníti meg. Az erdélyi regionális identitás kialakulásához/kialakításához jó példát szolgáltat a bánsági, már feltérképezett identitás, amely sajátosan két fontos pilléren nyugszik: a rendkívül sokszínű etnikai összetételen, illetve a gazdasági fölényen, amelyet Bánát sokáig a magáénak mondhatott még Románián belül is.

Ami Románia két világháború közötti regionális különbségeit illeti, a történelmi Erdély és Bánát fejlettségbeli előnyei az időszak végéig vitathatatlanok. A 3.4.4 ábra jól mutatja Románia 1937-ben jegyzett területi fejlettségbeli eltéréseit, amelyek a két világháború közötti időszakban végig jellemezték az országot, mivel hiányzott az összehangolt területfejlesztési politika, és a gazdasági világválság hatása is utolérte az országot 1929-33 között. Sőt a különbségek csak nőttek, 1930-ig a nyugati régiók még dinamikusabban fejlődtek, főként az ipari vállalatok számát illetően, amely 53,5%-os többletet jegyzett a tör-