Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Térfelfogások, terek, régiók Romániában 239

ténelmi Erdélyben, Bánátban és Bukovinában, miközben az ókirályságban ez az érték 22,4% volt. Bánát helyzete szembetűnő, ahol Románia lakosságának kb. 6,5%-a élt akkor, de ipari termelése Románia össztermelésének kb. 15%-át képviselte (Benedek 2008).

3.4.4 ábra: A romániai megyék ipari fejlettségi szintje 1937-ben:

Lengyel

Csehszlovákia

'Sjíb.— c'jsto^irÉiT

Magyarország

ortiei1 Szovjetunió

Nagyon alacsony szint ] Alacsony szint Közepes szint

Magas szint Nagyon magas szint

Forrás: Benedek 2008, 53.

A történelmi Erdély területe a románság számára a román nép etnogenezisének központi tere (Cocean 2008). A román szakirodalom szerint a magyarság Erdélybe való betelepülése során már egész román etnikai tömbökkel találkozott (Ságeatá 2006). A románok ezt a térséget Ardeal elnevezéssel is illetik, amely név a magyar Erdély szóból ered.

A történelmi Erdély keleti részén található Székelyföld azonban még mindig egy sajátos etnikai tér Erdélyen és Románián belül. A székelyeket a 12. században telepítették Dél-Erdélybe a határ védelme céljából. A tömbben élő magyarság ma három megyében helyezkedik el: Maros, Hargita és Kovászna megyékben, ebbe a térségbe egy 1224-es királyi rendelet révén kerültek, a dél-erdélyi helyükre szászokat telepítettek. A közigazgatásuk a földrajzi tagoltságukból is eredeztethető, az ún. székely székek kiterjedése a középkorban állandósult (Horváth 2003).