Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Térfelfogások, terek, régiók Romániában 231 Constantin lordachi olvasatában kevés olyan történelmi régió létezik, amely ennyire komplex lenne, mint Közép-Európa. Elkülönít két definíciót: 1. szűkebb értelemben szerinte Közép-Európa a következő országokat fedi le: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia; 2. tágabb értelemben beletartozik még: Nyugat-Ukrajna, Nyugat-Fehéroroszország, Erdély, Észak-Olaszország, Németország, Svájc és Liechtenstein. Amint láthatjuk, lordachi nem egész Romániát, hanem csak Erdélyt tekinti Közép- Európához tartozónak, és kifejti, hogy Erdély, Bukovina és Bánát a valamikori Habsburg modernizációs projekt része volt, és ezáltal Közép-Európához tartoznak. Kiemeli továbbá, hogy a románok számára bármennyire is fájó, de a Közép-Európa-definíciók legnagyobb hányadából Románia kimarad. A visegrádi országok szövetségét lordachi kiemeli mint Közép-Európa nagy összefogását, „elit klubját”, amely nem csupán a földrajzi közelség, hanem történelmi rokonság és közös geopolitikai érdekek, célok mentén született. Románia is szeretett volna ehhez a szövetséghez tartozni, de Václav Havel nem engedte, hogy Románia visegrádi tag legyen (lordachi 2012, 49-51). A román értelmiségi körökben sokáig elmaradt a Közép-Európa eszme és fogalom szisztematikus feldolgozása. Az áttörést az 1996-os választások jelentették, amely után külön interdiszciplináris kutatócsoportot hoztak létre A Treia Európa (A harmadik Európa) névvel. A „harmadik" jelző Közép-Európa Nyugat és Kelet közötti elhelyezkedésre utal. A központot Temesváron alapították, a Bánát szívében, ahol az etnikai és kulturális sokszínűség, valamint a többnyelvűség természetes állapot. A csoport célul tűzte ki Közép- Európa tanulmányozását mint „geopolitikai toposzt", „mentális-érzelmi mátrixot” és „kulturális modellt” (Bábeli 1997, 12). Másik céljuk a Közép-Európa fogalom meghonosítása, viták és eredmények bemutatása egyrészt egy folyóirat elindításával, amelynek címe szintén A Treia Europá, másrészt pedig szemináriumok és beszélgetések rendezésével. A csoport vezetői Adriana Bábeli és Cornel Ungureanu voltak, pénzügyi támogatója pedig a Soros Alapítvány. A program első lépése egy könyv megjelentetése volt, amelyben a román közvélemény és a román értelmiség számára számos, korábban Közép-Európáról megjelent tanulmányt, írást közöltek antológia formájában. A könyv 1997-ben jelent meg, címe Európa Centralä: nevroze, dileme, utópii (Közép-Európa: neurózisok, dilemmák, utópiák). Az egyetemi körökből kikerült csoporttagok (főleg a Vest Egyetem játszott fontos szerepet) szerették volna újrafogalmazni a Közép-Európa fogalmat és újra a középpontba helyezni néhány olyan elfelejtett periférikus térséget, mint Bánát és Bukovina. A csoport a következő évben új könyvet jelentetett meg, címe hasonlít az előzőhöz: Európa Centralä: memorie, paradis, apocalipse (Közép-Európa: emlékezet, édenkert, apokalipszisek). Ebben a térségből származó szerzők, írók munkáit gyűjtötték egybe és fordították román nyelvre (Babeti-Ungureanu 1998). Az A Treia Europá csoport munkásságának köszönhetően a romániai diskurzusban elterjedt és hétköznapivá vált a Közép-Európa fogalom használata és megerősödött Románia Közép-Európába való pozicionálása a dél-kelet-európaiság rovására (lordachi 2012, 51-52). Erdély és Románia: geopolitikai sajátosságok Erdély sajátos helyzete a mai Románia területén sok vitát kavart és számos kérdést vetett fel. A 2000 és 2002 között publikált román és magyar nyelven kiadott Provincia folyó
