Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
3.3 Ukrajna, a nagyterületű, történelmileg tagolt szomszéd Hardi Tamás - Uszkai Andrea Az ukrán nemzet és Ukrajna területi kialakulása Ukrajna és az ukrán nemzet kialakulásának története Európa egy meglehetősen mozgalmas, sajátos táján ment végbe. Ukrajna ma a kontinens (Oroszországot nem számítva) legnagyobb állama, amin nem változtat az sem, hogy 2014-ben államterületének egy jelentős része felett elvesztette a szuverenitását. E hatalmas területen, melynek kisebbnagyobb részét a mai határok kialakulása során számos állam, hatalom uralta, a mai határain is túlterjedő területi egységek alakultak ki. így az ország mai formájának sem etnikai, sem történelmi-igazgatási előképét nem láthatjuk a 20. század előtti történelmi térképeken. Ez azt is eredményezi, hogy a magukat ukránoknak vallók szállásterülete is átterjed más államokba (Belorusszia, Lengyelország), míg Ukrajna területén is jelentős arányban találunk magukat nem ukránnak valló, illetve nem az ukrán nyelvet beszélő népességet. Mindez a töredezett történelem és etnikai földrajzi helyzet visszavezethető a ország területének politika-földrajzi elhelyezkedésére, miszerint a mindenkori keleti hatalom (Arany Horda, Oroszország) nyugati peremét, illetve a nyugati civilizáció keleti határvidékét találjuk meg az ország területén. Ez a sajátos helyzet alakítja az ország geopolitikai viszonyait is. Zbigniew Brzezinski a kilencvenes években felhívta a figyelmet az ország kényes helyzetére (Brzezinski 1999). Ezen az érintkezési övezetben fekvő hatalmas területen óhatatlanul olyan belső megosztottság alakult ki, amely könnyen lehetővé teszi az ország több részre szakadását, amennyiben a belső feszültségek és/vagy valamely nagyhatalom geopolitikai érdekei ezt diktálják. Márpedig Oroszország nagyhatalmi státuszának visszaállításához - Brzezinski i.m. szerint - feltétlenül szüksége van a terület feletti befolyás visszaszerzésére. Ennek részben földrajzi okai vannak, hiszen ha Oroszország „európai” hatalom akar maradni, akkor szüksége van arra, hogy területibefolyási súlypontját a kontinens törzsterülete felé tolja el. De nem elhanyagolható az az etnikai-demográfiai ok sem, miszerint a jelenlegi Oroszország nagyhatalmi státuszhoz mérten viszonylag kisszámú népessége, s különösen az orosz ajkú népesség rossz etnikai aránya és demográfiai mutatói miatt „szüksége van” az orosz, tágabban a keleti szláv népesség súlyának és arányának növelésére. Mindez akár a lengyel származású amerikai szerző jóslata szerint a ország kettő vagy több részre szakadásához is vezethet. Jelen munka ugyan a Kárpát-medence irányából közelíti Ukrajnát, amely az általunk vizsgált területi egységből nagyon kis arányban részesedik, s a Kárpát-medencére eső területe is
