Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 205 (Kežmarok) járás területe között oszlik meg, de egyikkel sincs fedésben, hanem sajátos régiót alkot. A szlovák válaszadók közül többen úgy nevezték meg ezt a területet (együtt a Tátra határ menti területeivel), mint „Gorál-földet”, „Goralský" utalva etnikai viszonyaira. Volt olyan válaszadó is, aki a térséget a Pieninek- (Pieniny) hegységgel (mészkőhegység, a Keleti-Beszkidek része) azonosította. Liptó/Liptov régió a leggyakrabban hivatkozott területek közé tartozik a válaszok között. A pontosabb rajzokon berajzolt terület gyakorlatilag megegyezik a történelmi Liptó vármegyével. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra között terült el, de nyugati elvégződésében érinti a Nagy-Fátra is. (A Liptói-havasok a Tátra vonulatának nyugati, nagyobb kiterjedésű, de alacsonyabb csúcs- és átlagmagasságú része, Nyugati- Tátrának is nevezik. Nagyobb részben Szlovákiában, kisebb részben Lengyelországban található.) így a térség elsősorban mint turisztikai régió jelenik meg, s vonzó a szlovák diákok számára, s a Tátra szimbolikus jelentőségét itt is megemlíthetjük. A régió ma turisztikai régióként funkcionál, területe, határai döntő többségében megegyeznek az egykori vármegye területével, közigazgatási szempontból a Rózsahegyi (Ružomberok) járás és a Liptószentmiklósi (Liptovský Mikuláš) járás alkotják. (A vármegyében egykor létező Liptóújvári járás területe ma nagyobbrészt a Liptószentmiklósi járáshoz, kisebb része a Poprádi járáshoz tartozik. Az idegenforgalmi régió annyiban különbözik az egykori megyétől, hogy a keleti elvégződését alkotó, s már a Magas-Tátra területén található három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) a Poprádi járáshoz, így a Tátra régióhoz tartozik. Sáros/Šariš régió gyakorlatilag megegyezik az egykori Sáros vármegye területével. Hegységi jellegű táj, tengelyében a Hernád folyóval, s központjában Eperjessel. Néhány válaszadónál a történelmi Sárosról leválik az északi, Lengyelországgal határos perem, a mai Bártfai (Bardejov) járás területe. Ennek a területnek a különlegessége, hogy preferenciavizsgálatunkban inkább az elutasított területek közé tartozott. Több válaszadó mint „Ruszinföldet” „Rusnácky" emlegette (Zemplén északi részével együtt), tehát etnikai alapon is megkülönböztette a térséget. Fontos és kiemelendő, hogy ez a térség valóban a görög-katolikus vallású népesség központi területe, így elüt a többségi katolikus-evangélikus szlovákságtól. Zemplén/Zemplín régió gyakran használt fogalom a válaszadóink között. A rajzokon a diákok az egykori Zemplén vármegye Szlovákia területére eső részét értették „Zemplén” alatt, s ebbe betagolták Ung megye ma Szlovákiához tartozó részét is. (Kassai válaszadóink között viszont előfordult, hogy Ung térségét külön jelölte az egykori megyebeosztásnak megfelelően.) A legtöbben egyben ábrázolták a területet, de voltak, akik a turisztikai régió beosztásának megfelelően „Felső-” és „Alsó-Zemplén”-t különbontották. E különbontásnak a hátterében a turisztikai besorolás mellett földrajzi különbségek, s nem utolsósorban etnikai különbségek is meghúzódnak. A térség északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság található. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedik. Déli része az Alföldhöz tartozik, s fő folyói a Bodrog, a Laboré, s a Tisza (határfolyó). Ez a terület az ország legkeletibb része, s ilyen formában meglehetősen alulértékelt. Érdekesség, hogy míg az ország nyugati részén élők számára a „Kelet-Szlovákia” fogalma az ország keleti harmadára vonatkozik, addig a Kassa környékén élők is „Kelet-Szlovákiá"-ról beszélnek, de ők ezt a zempléni peremvidéket értik alatta. Érdekesség, több válaszadónál is előfordult, hogy erre a térségre a „Sedmohradsko" nevet alkalmazták, ami szlovákul Erdély megnevezése (a német Siebenbürgen megfelelőjeként).
