Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

206 Hardi Tamás - Mezei István

Gömör/Gemer neve is gyakran előfordult a válaszokban, bár a terület bejelölésében már inkább bizonytalannak mutatkoztak a válaszadók. Néha Losonc vagy Kassa térsége is bekerült a jelölések közé. A név és a terület sok tekintetben hasonló az egykori Gömör-Kishont vármegyééhez, helyesebben annak Szlovákia terültére eső részéhez. A megye területe ma több kerület között oszlik meg, de mint turisztikai, illetve történelmi régió él tovább. A turisztikai régió lehatárolásnál a történelmi határhoz képest a Gömör régió annyiban más, hogy északi részén, az egykori Garamvölgyi-járás (ma a Breznói járás keleti része) területét, mely az Alacsony-Tátrát is magában foglalja, a Horehronie (Felső-Garam) régióhoz sorolták, míg délen, az államhatár mellett az egykori Tornai járás területét a Gömör régióhoz vonták. így alakult ki a történelmi régióval nagyrészt megegyező régió.

Abaúj/Abov régiót jelentős számban jelölték a diákok. A térképrajzolás mellett a preferenciavizsgálatnál is nagy számban említették, preferált és elutasított térségként egyaránt. Ennek oka, hogy ez a régió ad helyet Kassának, amely az ország második legnagyobb városa, s a keleti térség központja. Nyugaton inkább az elutasítás a sorsa, mint a keleti régiónak általában, Kelet-Szlovákiában ugyanakkor jelentős vonzerőt képvisel. A térség az egykori Abaúj-Torna vármegye ma Szlovákiához tartozó felét, annak Abaúj részét foglalja magába. Területét viszonylag pontosan tudták jelölni a keleti és nyugati hallgatók egyaránt, tekintettel arra, hogy a térséget elsősorban Kassához kötik, s annak földrajzi elhelyezkedése ismert volt a térképen.

Nógrád/Novohrad és Hont/Hont régiót együtt említjük, bár két különböző területről, egykori vármegyetöredékről van szó. Mindkét esetben turisztikai régió is létezik, amelyek teljesen megegyeznek az egykori vármegyék Szlovákia területére eső részével. Közös említésük oka, hogy elhelyezkedésük térségében (Közép-Szlovákia magyar határ menti része) a válaszadók nagy bizonytalanságot mutattak. Az északi területek határozott térképi jelölései mellett itt viszonylag kevesen jelöltek térségeket, kevesen használták ezt a két nevet, annak ellenére, hogy ezek is idegenforgalmi régióként vannak számon tartva, s nevesítve a térképeken. Aki e két térséget jelölte, azok is nagy tévedésekkel tették ezt, összekeverve a kettőt, néha ide jelölve Bars (Tekov) területét is. Ugyanakkor erre a földrajzi területre számos más megnevezést is használtak. Etnikai alapút (Maďarsko), vagy természeti földrajzi/morfológiai megnevezést: Dél-Szlovákiai-medence vagy Ipoly menti Alföld. A szlovák földrajzban ezt a térséget morfológiai alapon egy, összefüggő területnek nevezik, dacára annak, hogy több kisebb medence alkotja. Érdekessége, hogy a morfológiai beosztás is ebben a térségben elnagyoltabb, mint az északi területeken. A területtel kapcsolatos mentális földrajzi bizonytalanság egyébként nem csak a szlovák diákokra érvényes, a magyar kontrollcsoportunk is meglehetősen téves válaszokat adott erre a területre. Előfordult több ízben is, hogy a Csallóköz területét helyezték ide, ami elsősorban a földrajzi, térképi ismeretek hiányának tudható be.

Bars/Tekov, Dolné Pohronie (Alsó-Garam mente), mint turisztikai régió már kevésbé hasonlít az egykori vármegye területére. A vármegye nyugati területsávját (pl. Aranyosmaróti járás és más töredék járások) a nyitrai és érsekújvári területekhez csatolták, s így egy keskeny, folyó menti régió alakult ki. A válaszadók inkább mint Garam mente vagy Alsó-Garam mente emlegetik ezt a térséget, s csak ritkán jön elő a Tekov (Bars) megnevezés, s általában akkor is hibás jelöléssel.

Turóc/Turiec a legnyugatabbi képviselője az olyan régióknak, amelyek a történelmi vármegyék határait követik. Itt is megmaradt az egykori Turóc megye földrajzi kerete. Ez nyilván visszavezethető geomorfológiai szükségszerűségre, hiszen a megye tulajdonkép-