Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Kis nagy ország: Szlovákia 181

aki néprajzosként elsősorban a szláv népekkel foglalkozott, ennek kapcsán elemezte és ismertette a magyar népszámlálási eredményeket is.10 11

Külön kell szólni Milan Hodža (1878-1944) politikusi tevékenységéről, aki Milan Rastislav Štefánik mellett a szlovák külpolitika megteremtője volt, és aki sajátos szlovák külpolitikai koncepciót dolgozott ki. Gondolatainak alapja a magyarellenesség és a Habsburg-pártiság volt. Ezen az alapon próbálkozott a Monarchia föderalizálásával. A háború előestéjén született meg Hodžában a gondolat, hogy ha a Monarchia demokratikus föderalizálása lehetetlen, akkor nemzetállamokra fog szakadni. A kis nemzetállamokat azonban a nagyhatalmak nem tekintik majd partnereknek, ezért föderációba kell őket összefogni. Vezető politikusként részt vett az első Csehszlovák Köztársaság létrehozásában és annak politikai irányításában is, de legnagyobb művét, a közép-európai kis államok föderációját nem tudta a gyakorlatban megvalósítani. Foglalkozott geopolitikával is, és ennek okán hozta létre a közép-európai nemzetek együttműködésének szükségességét indokoló és előterjesztő koncepcióját a Duna-menti konföderációról.11

Milan Hodža elemző tevékenységére utalva meg kell említeni, hogy az elsők között vette észre Kelet-Szlovákia elkülönülését a szlovákok lakta tájaktól. A nagy hegyek és a Szepesség németsége miatt ez a terület elmaradt a nemzeti fejlődésben, miközben teljesen nyitott volt a földrajzi adottságok miatt (a Tisza mint vízgyűjtő terület révén) a magyar Alföld felé. Az itt élő népességnek még saját önelnevezése is volt: szlovják (Slovjak). Ezen kívül nemcsak az evangélikusok, hanem még a katolikusok is általánosan használták a biblikus cseh nyelvet, határozottan szembehelyezkedtek az új irodalmi nyelvvel.

Az 1870-es évek elején a minisztérium elrendelte, hogy a valódi kelet-szlovák, azaz szepesi, sárosi, zempléni nyelven kell kiadni a tankönyveket. A magyar politikai szándékok általánosabb keretbe illeszkedtek: a szlovákság megosztásának szándékába nyugat-, közép- és kelet-szlovákokra. Ezért törekedtek a helyi nyelvjárásban kiadni újságokat, vallási kiadványokat.

Ennek a nyelvi különállásnak még politikai vonatkozásai is lettek, mert 1918/19-ben ez a terület nem ismerte el a csehszlovák állam megalakulását. A turócszentmártoni deklaráció utáni napokban Eperjesen megalakították a Keletszlovák Nemzeti Tanácsot, mely nem ismerte el a csehszlovák egységet kimondó Szlovák Nemzeti Tanács legitimitását a keleti területekre nézve, és december 11-én Kassán kikiáltották a Szlovák Népköztársaságot, kérve ennek elismerését a Károlyi-kormánytól. Jászi Oszkár mindezt örvendetes fejleménynek tekintette, Milan Hodžával folytatott tárgyalásán hangsúlyozta is, hogy a keletiek nem kívánnak Csehszlovákiához csatlakozni, ám a kormány végül is a nemzetközi komplikációktól tartva a kérést elutasította. Fél évvel később, 1919. június 16-án a Vörös Hadsereg árnyékában kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, ami legalább

10 Národopisná Mapa uherských slovákú na základe sčľtání lidu z roku 1900. Praha, 1903. Ismerteti: Hajdú Zoltán: „Csehszlovák" térképek az államteremtés szolgálatában. - In.: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, 1998,193.

11 Michal Barnovský, Ján Čarnogurský, Juraj Fabian, Bohumila Ferenčuhová, Ivan Kamenec, Dušan Kováč, Eduard Kukán, Milan Nič, Miroslav Pekník, Zuzana Poláčková, Dušan Škvarna: Línie a osobnosti Zahraničnopolitického myslenia na Slovensku v 19. a 20. storočí (A külpolitikai gondolkodás vonalai és személyiségei Szlovákiában a XIX. és XX. században). SFPA, Bratislava, 1996, 115 - Ismerteti: Hamberger Judit. Klió, 1999/1. szám.