Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 17 sokat is finanszíroz, határon átnyúló és nagytérségi projektjei több tekintetben érintik a Kárpát-medence jelentős részét is. Egyértelműen megfogalmazhatjuk, hogy a Kárpátmedence mint önálló térbeli entitás nem vált az Európai Unió favorizált kutatási, fejlesztési térkategóriájává. Elemzésünkben elsősorban a rendszerváltások utáni időszakra koncentrálunk, bár meg kell jegyeznünk, hogy mind a tudományban, mind pedig a közösségi gondolkodásban tovább élnek a korábbi korszakok, különösen a 19. század végétől kialakult megközelítések, sztereotípiák elemei. Ma sincs közmegegyezés a legtöbb kérdésben sem az érintett országok között, sem pedig azokon belül, különösen abban nem, hogy ki hova tartozik önként vállaltan, s hova nem. (Nem csak a Balkán fogalma taszít egyeseket, de a Kárpát-medence is elfogadhatatlan egyes közösségek, sőt adott esetben akár Magyarországgal határos ország hivatalban lévő kormányfője számára is.)3 A nagytérségi struktúrák lehatárolását, elnevezését, társadalmi elfogadottságának kialakítását illetően „hagyományos” eszközökkel rendelkezik a tudomány, a különböző szintű iskolai oktatás, a tankönyvek, az atlaszok, a térképek, az újságok, a rádió, a televízió. Az 1990-től fokozatosan tömegesedő használatú internet nem csak a mai felfogások széles körű megismerését teszi lehetővé, de a történeti megközelítések gazdag tárházát is hordozza, amellett pedig az egyéni gondolatok (néha képtelenségek, hamisítások) tömegét is megjeleníti. Ma talán a legnagyobb, s leginkább ellentétes hatásokkal az internet bír, szinte minden, s mindennek az ellenkezője is megtalálható az információs halmazában. A középiskolai tankönyvek a nagy korszakváltások mintegy lenyomataként az új felfogásokat közvetítették az adott ország esetében, néha megmaradtak a korábbi térszemlélet eredményei is. A mentális térképek tekintetében meg kell jegyeznünk, hogy ha az objektívnek tartott területi struktúrát, a valóságot tudományos eszközökkel megragadni kívánó földrajztudományban annyira sokféle lehatárolás született a Kárpát-medence tekintetében, akkor az egyetemi hallgatók fejében megfogalmazódó mentális térképeket, fejezzenek ki bármennyire is saját elképzelést, érzületet, ugyanúgy komolyan kell vennünk. Minden embernek, így minden fiatalnak is joga van saját módon értelmezni és megélni környezetét, formálni térbeli identitását, felépíteni és megélni saját „térvilágát”. Megjegyzések a térség hosszú távú kutatásának időben tagolt összefüggéseiről (Történeti földrajzi és földrajztörténeti bevezető) Betekintés a régmúltba A formálódó magyarországi történeti és földrajzi gondolkodás (Anonymus a Gesta utolsó bekezdésében már a vonalas országhatárt írta le), majd a „földrajztudomány” (latin, német, magyar nyelvű) a 16. századtól kezdve elsődlegesen a politikai keretekhez igazodott, s a történelmi ország vált a földrajzi elemzés legfontosabb keretévé. Lázár deák térképével (1528) - minden tájolási és belső távolságtorzítási problémája ellenére - a magyar szellemi és politikai elit egyfajta áttekintéssel bírhatott az egész országról. Aföld-3 A magyar-szlovák „Kárpát-medence" vita kormányközi politikai tartalmat kapott 2010 után.
