Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
3.2 Kis nagy ország: Szlovákia Hardi Tamás - Mezei István A szlovák közgondolkodás politikai-földrajzi terei 1918-ig Kelet-Közép-Európa soknemzetiségű földrajzi terein a népek életének változatosságához igazodva igen változatos az államhatárok élete is. Az egyes népek (szlávok, germánok, magyarok, románok stb.) által lakott földrajzi helyeknek van az időben egy állandósága, amelyet a történelem viharai jelentősen módosíthattak is. Hosszú időszakokat tekintve sokszor ettől függetlenül változtak vagy maradtak mozdulatlanok az államhatárok. Európa népeire, igya kelet-közép-európai népekre is jellemző, hogy a nagy népmozgások idején ők is megindultak, aminek következtében ezek a népek szinte az egész Földön megtalálhatók. Ez a képlékeny változatosság jellemzi a szlovák nép által lakott földrajzi tereket is. 1993 óta a szlovák nemzetnek független állama van, Szlovákia, de szlovákok szerte Európában és a tengerentúl is szép számmal élnek. A szlovák nép keletkezésének, kialakulásának földrajzi tere sosem volt vitatott. Minden történelmi kor szlovákokkal foglalkozó írója, gondolkodója egyetértett abban, hogy ez a földrajzi hely a Kárpátok északi karéja és a hozzá kapcsolódó folyók völgyei voltak. Bizonytalanság és vita két irányban van. Egyrészt vita van arról, hogy a történelmi időben mikortól jelenthetjük ki biztonsággal, hogy az illető népcsoport szlovák. A másik vitapont pedig arra irányul, hogy mekkora földrajzi teret laktak be a szlovákok a történelmi időben. Ez a két gondolatkör a mai szlovákiai közgondolkodást is foglalkoztatja, sőt máig meghatározza a szlovákok politikai földrajzi térelképzeléseit. A szlovák nép magterülete A szlávok változó létszámú jelenléte a Kárpát-medence történetében kb. a 6. századtól kezdve nem vitatott tény. Különféle krónikák (köztük a magyaroké is), valamint oklevelek, évkönyvek adják hírül jelenlétüket. A Kárpát-medencei szláv népek közül a horvátok tudtak tartósan fennmaradó államot létrehozni. Kálmán király 1102-ben meghódította Horvátországot, és ettől kezdve Horvátország a magyar korona társországa, kapcsolt része volt. A szláv népek közül a szlovákokat az a különleges helyzet jellemzi, hogy mint önálló nép, mint saját nyelvvel bíró nép a magyar királyságon belül jöttek létre az évszázadok folyamán. Különlegességük abban is jelentkezik, hogy nem rendelkeztek önálló állam-
