Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről

Az államok viszonya a nagyterekhez 139

Ha az említett utazások adataiból egy kapcsolati ábrát készítünk (2.2.17 ábra), akkor első pillantásra nyilvánvalóvá válnak az aszimmetrikus kapcsolatok. A pontos értelmezésben segít a 2.2.11 táblázat is. A válaszok alapján feltűnő a vizsgált térség nyugati oldalának intenzitása, míg keleten lényegesen gyérebbek a kapcsolatok. Kétségtelen, hogy a legintenzívebb kapcsolatokat a szlovén válaszadók mutatják, akik valamennyien jártak Horvátországban, s kilencven százaléknál magasabb arányban Ausztriában és Olaszországban. Mellettük a másik erős kapcsolat az osztrák diákokat fűzi Németországhoz, mivel közel 84%-uk járt ott, valamint a szlovákokat Csehországhoz (80,9%). Látható, hogy a valaha egy államhoz tartozó, azonos vagy szoros rokonságban álló nyelvet beszélő területek között a legintenzívebb a kapcsolat. Ezt igazolják a magyar kontrollcsoportok is, akiket az általános elemezésből kiemeltünk. A szerbiai és szlovákiai magyarok közül mindenki, míg a romániai és ukrajnai magyarok elsöprő többsége (98,8, ill. 90,9%) járt Magyarországon az elmúlt öt évben.

2.2.17 ábra: Kapcsolatok a vizsgált országok között a válaszadók előző öt évi utazási céljai alapján

Körrel jelzett országok: a lekérdezés országai; négyzettel jelzett országok: szomszédok. Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés.

A bemutatott, kiugróan erős kapcsolatok mellett még számos más, erős kapcsolatot is találunk a térség nyugati részében, így pl. a szlovákok lengyelországi és magyarországi, valamint Ausztria kapcsolata valamennyi vele szomszédos országgal. A térség keleti-délkeleti részében csak Szerbia és Montenegró között találunk olyan erős kapcsolatot, ami