Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
140 Hardi Tamás környezetéből kiemelkedik (64,2%).6 A volt jugoszláv tagköztársaságok között erős kapcsolatot látunk Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina között is, de Szerbia láthatóan elszigeteltebb helyzetben van. Árulkodóak az alacsony intenzitású kapcsolatok is, hiszen Szerbia egykori társországaival gyenge összeköttetéseket láthatunk. A másik érdekes tapasztalat az aszimmetrikus kelet-nyugati kapcsolatok rendszere (2.2.11 táblázat). Ez azt jelenti, hogy a keletebbre fekvő országokból magas arányban keresnek fel nyugatabbi országokat, míg az ellentétes irány lényegesen rosszabb értékeket mutat. A különbség természetesen változó. (Ezt a kölcsönösséget nyilván csak annak a nyolc országnak a viszonylatában vizsgálhatjuk, ahol kérdőíveinket lekérdeztük.) Extrém példa, hogy a szlovén diákok 92,2%-a járt Ausztriában, míg az osztrákoknak csak harmada Szlovéniában. Távolabbi példa a román-osztrák viszony: 37,7 vs. 5,4%-os értékekkel. Mindez mutatja, hogy a hálózat a fent említett erős kapcsolatrendszerek mellett centralizált nyugati, elsősorban osztrák irányban. A sorból kicsit kilóg Horvátország és Szlovénia kapcsolata, mert míg valamennyi szlovén diák járt Horvátországban, addig a horvátoknak csak 71,2%-a mozgott az ellenkező irányba. Érdekes Ausztria és Magyarország helyzete, ami kiemeli „HUB” szerepüket (nyilván Ausztriában erősebb a célország, míg Magyarországon a tranzitország jelleg). Mindkét esetben magas látogatottság mellett jellemző, hogy a bilaterális viszonyokat megvizsgálva lényegesen magasabb az Ausztriában és Magyarországon jártak aránya, mint az ellenkező irányba mozgóké. Tehát a magyar válaszadók általában kisebb arányban keresték fel a szomszédos országokat, mint az ott élő diákok Magyarországot. Ez alól csak a magyar-ukrán viszony a kivétel, ahol a magyarok látogattak nagyobb arányban Ukrajnába, mint fordítva. Ez annál is inkább érdekes, mert jellemző a nagyszámú magyar turista Erdélyben és a Felvidéken, de mégis, a román és szlovák nemzetiségűek közül is magasabb arányban látogattak Magyarországra, mint a magyarok Romániába vagy Szlovákiába. 2.2.11 táblázat: Azon válaszadók aránya, akik a kérdezést megelőző öt évben felkeresték az adott célországot (%) Célországok (A vizsgálatba bevont országok) Ausztria Morvátо. Magyarorsz. Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Válaszadók országa Ausztria 52,7 58,0 5,4 7,1 26,8 33,9 2,7 Horvátország 63,0 56,2 2,1 26,7 26,0 71,2 2,7 Magyarország 63,9 30,7 38,5 17,2 55,7 15,2 10,7 Románia 37,7 7,4 48,1 16,0 6,8 7,4 4,3 Szerbia 34,2 32,5 51,7 13,3 17,5 27,5 0,8 Szlovákia 66,5 51,5 61,3 8,2 6,7 12,9 16,0 Szlovénia 92,4 100,0 50,0 1,5 18,2 12,1 0,0 Ukrajna 11,1 13,3 20,0 11,1 6,7 22,2 4,4 6 Sajnos Szerbia sajátosságai miatt az ott lekérdezett kérdőívekből ki kellett hagynunk Koszovót mint önálló államot. így erről a kapcsolatról nincs információnk.
