Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről

116 Hardi Tamás

2.2.4 ábra: A „Mely nagyrégió(k) része Magyarország?” kérdésre adott válaszok összegzése N=243

Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés.

A társországok megválasztásánál a válaszadók következetesen tartották magukat a Kárpát-medence fogalomhoz, ugyanis a szomszédos, a medencébe tartozó országokat nevezik meg a legtöbben mint közös nagytérbe tartozó társországot. A kapcsolat teljesen világos, sőt kiegészíthető azzal, hogy több válaszadó nem egyszerűen a szomszéd országot nevezte meg, hanem annak a medence területébe eső részét (pl. Romániából Erdély, Szerbiából Vajdaság stb.). Az Ausztriával vállalt térközösség már gyengébb. A vélhetően etnikai alapot hangsúlyozó választás mellett a Közép-Európához tartozás mint markáns, de kisebb arányú vélemény tükröződik a távolabbi társországok bevonásában (pl. Csehország), de Németország szinte marginálissá válik, már nem tartozik velünk közös nagytérségbe. Hasonlóan gyengén, de megjelenik a délkeleti irány is, a Balkán.

Érdekes összehasonlításra ad alkalmat a három vizsgált, volt jugoszláv tagállamból származó válaszok elemzése: Szlovénia, Horvátország és Szerbia.

A Szlovéniában kapott válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a kutatásban részt vett hallgatók az országot Közép-Európa részének tekintik, azonkívül erős a kötődésük elsősorban az Alpesi országok térségéhez, a Magyarországgal és Ausztriával közös Pannonmedencéhez, valamint a Dinári-hegység térségéhez.