Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
Az államok viszonya a nagyterekhez 117 2.2.3 táblázat: A Magyarországgal azonos nagytérségbe tartozó országok megítélése, az adott válaszok számának százalékában Elsődleges említés (N=229) További említések összesen (N=593) Ország % Ország% Ország % Szlovákia 45,9Szlovákia 14,8Montenegró 0,8 Románia 27,5Románia 14,7Németország 0,8 Ausztria 11,8Szerbia 13,3Bulgária 0,7 Csehország 3,9Szlovénia 11,8Macedónia 0,5 Szerbia 3,5Horvátország 11,3Albánia 0,3 Horvátország 2,6Ukrajna 9,9Koszovó 0,3 Ukrajna 2,2Ausztria 9,8Moldova 0,3 Lengyelország 1,3Csehország 6,1Hollandia 0,2 Németország 0.4Lengyelország 3,0Olaszország 0,2 Bosznia-Herceg.1,0 Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés. 2.2.5 ábra: A „Mely nagyrégió(k) része Szlovénia?” kérdésre adott válaszok összegzése N=83 Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés. A szlovén hallgatók által megnevezett társországok sorából egyértelműen egy olyan nagytérségi kép rajzolódik ki, ami leginkább az osztrák válaszokra hasonlít. A szlovén diákok közös tere nyugat felé nyit, a másodlagos említésekben is inkább nyugati országok szerepelnek. A volt jugoszláv társállamok csak sporadikusan jelennek meg, tehát a válaszadók nem vállalnak igazi térközösséget azokkal az államokkal, amelyekkel egykor országuk egy politikai alakulatot formált.
