Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről

Az államok viszonya a nagyterekhez 113

A saját állam nagytérségi elhelyezkedésének megítélése, térközösség-vállalás más államokkal

Munkánk elején szabadon (nyitott kérdésben) megkérdeztük a válaszadókat, nevezzék meg, hogy saját államuk mely nagy, több államra is kiterjedő térségbe tartozik, s mely országokra terjed még ki ez a tér. Ezzel meglátjuk azokat a tereket, amelyekben a válaszadók gondolkodnak (befolyásolás nélkül), s látjuk azt is, hogy mely államokkal vállalnak térközösséget, melyekkel tartják hasonlónak saját országukat.

Ausztria esetében legerősebben a Közép-Európa-kategória jelent meg, majd valamivel kisebb mértékben az Alpok mint térkategória. A Duna-térség említése egészen kis arányban részesült a válaszok közül (2.2.2 ábra).

2.2.2 ábra: A „Mely nagyrégió része Ausztria?” kérdésre adott válaszok összegzése

Forrás: Kérdőívek 2014 alapján saját számítások és szerkesztés.

A válaszadók megnevezték azokat az országokat is, amelyek azonos nagytérbe tartoznak Ausztriával. Több országot is beírhattak, így volt, aki tíz olyan államot is megemlített, amely szerinte azonos nagytérbe tartozik Ausztriával (ezeket társországoknak nevezzük a továbbiakban). Az alábbi táblázatban különbontjuk azokat az országokat, amelyeket első helyen említettek a válaszadók (feltételezve, hogy ezeket tartják leginkább a saját országukhoz kapcsolódónak), illetve összegezzük azokat az országokat, amelyeket még további társországként jelöltek meg.