Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
1. Szlovákia lakosságának etnikai és közigazgatási szerkezete
10 Szlovákia lakosságának etnikai és közigazgatási szerkezete ukránok aránya az 1930. évinek mintegy felére, a lengyeleké alig egyharmadára, a németeké harmincadára, a zsidóké mintegy 240-edére csökkent.1 Az ötvenes évek etnikai adatai - főleg a magyar nemzetiségűek számának alakulása szempontjából - nem a valós etnikai viszonyokat tükrözik (ennek kifejtésére a későbbiekben visszatérünk), az 1961. évi adatok már sokkal inkább. A hatvanas évek elején kimutatott etnikai összetétel a későbbi évtizedekben már csak mérsékeltebben változott. Jelentősebb módosulások a kilencvenes évek folyamán következnek be. Az 1961 és 1991 közötti időszakban a szlovákok aránya 85-86 százalék körül mozgott, a magyaroké 12,4-ről 10,8 százalékra, az ukránoké 0,8-ról 0,6 százalékra esett. A csehek aránya 1 százalék, a németeké és a lengyeleké pedig 0,1 százalék körül mozgott. A többi, korábban jelentősebb lélekszámú nemzetiség aránya ez utóbbi értéket sem érte el. 1991-ben a csehszlovákiai nemzetiségek listája új nemzetiségekkel bővül. Vizsgálatunk szempontjából meghatározó a romák felvétele (arányuk 1991-ben 1,4 százalék). A kilencvenes éveket a lassuló népességnövekedés jellemzi, ezzel párhuzamosan az egyes nemzetiségek aránya is nagyobb mértékben változik. A 2001. évben a szlovákok aránya alig változott (85,8 százalék). A magyarok száma 1950 óta először, 47 ezer fővel apadt, aránya pedig 10,8-ról 9,7 százalékra csökkent. Jelentősen csökkent a csehek aránya is (1,0-ről 0,8 százalékra), emelkedett viszont az ukránoké és a ruszinoké (0,6-ról 0,7 százalékra). Legjelentősebb a romák számának és arányának emelkedése volt (1,4 százalékról 1,7 százalékra). A nemzetiségek számának, arányának változása Szlovákia etnikai térszerkezetét is jelentősen módosította. A legjelentősebb térszerkezet-változások az első világháború után és a negyvenes években következtek be. Az első világháború utáni években több mint 100 ezer magyar hagyta el szülőföldjét, a negyvenes években az ismételt impériumváltást követően ennél is nagyobb számban, általában kényszer hatására. A negyvenes évek második felében 80 ezer magyar került át Magyarországra a szlovák-magyar lakosságcsere keretében, mintegy 50 ezer magyart Csehországba deportáltak, de több tízezerre tehető azoknak a száma, akiket kiutasítottak, illetve akik, ezt megelőzendő, „önként” távoztak. Nem elhanyagolható a mintegy 400 ezer magyar reszlovakizációja, ami főleg a tömbterületeken kívül okozott maradandó magyarságfogyást. A két világháború közötti időszakban a magyarok jelentős szórványokat alkottak a tömbterületen kívül is, de arányuk a második világháborút követően és a kilencvenes években főleg a nyelvterület peremén és a szlovák többségű városokban csökkent jelentős mértékben. A magyarlakta területek etnikai térszerkezetének meghatározó vonása, hogy 2001 -ben a magyarok több mint háromnegyede (76,1 százalék) magyar többségű helységekben élt. A magyar kisebbségű településeken (ahol arányuk 10-50 százalék között mozgott) a magyarok 16 százaléka, szórványjellegű településeken (10 százalék alatti arány) 7,5 százalékuk élt. 1991-ben a magyarok több mint fele olyan helységben élt, ahol arányuk 80 százalék feletti volt. Ez az arány 2001-re 34,2 százalékra csökkent. így 42 százalékot tesz ki az 50-80 százalékban magyar településeken élők aránya. Az utolsó, 2011. évi népszámlálás szerint a lakosság nemzetiségi összetétele jelentős mértékben módosult: a regisztrált adatok alapján a két legnagyobb lélekszámú nemzetiség, a szlovák és a magyar szám szerint (262 079, ill. 62 061 fővel) és arányában is (85,8 százalékról 80,7 százalékra, ill. 9,7 százalékról 8,5 százalékra) jelentősen csökkent, az ország lakossága a koráb-1 A második világháború alatti időszakban a zsidó holokauszt, ezt követően a németek kitelepítése vezetett a zsidók és németek számának, arányának igen nagy mértékű csökkenéséhez.
